Csire Gabriella (Marosújvár, 1938. ápr. 21.) – ifjúsági író. ~ József felesége. Magyar nyelv- és irodalomtanári oklevelet szerzett Kolozsvárt 1959-ben. Bukarestben az Irodalmi, majd az Ifjúsági Könyvkiadó lektora. 1968-tól a Tanügyi Újság szerkesztője. Publicisztikai írásokkal, novellákkal, versekkel jelentkezett, az Előre, Művelődés munkatársa. Mesejátékát (A varázsló kosara) férje zenésítette meg a Napsugár számára (1970). Lauda zilelor noastre c. alatt (1975) Dim. Rachici műfordítóval közösen válogatást mutatott be a romániai magyar költők hazafias verseiből. Mesekönyveket szerkesztett a Nagyapó Mesefája sorozat számára a világirodalom elbeszélő költészetéből (1975–78). Kötetei: Pandóra szelencéi. Ismerkedés a szépirodalmi műfajokkal (1969); Turpi meséi (1971); Turpi és Világjáró Kópé (1976); Bűvös dalnok. Mesélő hangszerek (Csire Józseffel, 1978); Álomhajó (1980).
Beke György: Eligazító egy hasznos kalauzhoz. Hargita 1970. márc. 8.
Csire Gabriella (Marosújvár, 1938. ápr. 21.) – ifjúsági író. Csire József felesége. Magyar nyelv- és irodalomtanári oklevelet szerzett Kolozsvárt 1959-ben. Bukarestben az Irodalmi, majd az Ifjúsági Könyvkiadó lektora, 1968-tól a Tanügyi Újság szerkesztője, 1977–86 között az Előre újságírója, 1989-ig a Jóbarát, 1990–92-ben a Cimbora főszerkesztője.
Publicisztikai írásokkal, novellákkal, versekkel jelentkezett, az Előre, Művelődés munkatársa. Mesejátékát (A varázsló kosara) férje zenésítette meg a Napsugár számára (1970). Lauda zilelor noastre c. alatt (1975) Dimitrie Rachici műfordítóval közösen válogatást mutatott be a romániai magyar költők hazafias verseiből. Mesekönyveket szerkesztett a Nagyapó Mesefája sorozat számára a világirodalom elbeszélő költészetéből (1975–78).
Munkái
Kötetei
Pandóra szelencéi. Ismerkedés a szépirodalmi műfajokkal (Buk., 1969); Turpi meséi (Buk., 1971); Turpi és Világjáró Kópé (Buk., 1976); Bűvös dalnok. Mesélő hangszerek (Csire Józseffel. Buk., 1978; újrakiad. Déva, 2003); Álomhajó (novellák, karcolatok. Buk., 1980); Mókus Pali vándorúton (Buk., 1983); A forrás titka. Mesékbe ültetett eposzok és széphistóriák (Buk., 1985); Álomfestő Bíborka (Buk., 1988); Kaktusztövis (karcolatfüzér. Buk., 1991); Kalevala messze földjén (Déva, 1995.); Csillagregék (Csire Gáborral. Buk., 1995); 9 bolygó meg 1 Nap (Csire Gáborral. Buk., 1996); Áprilisi tréfa (gyermektörténetek. Szudvh., 1996); Ráma és Szítá csodálatos története (Szudvh., 1997); Bambuszka (állatregék. Csire Gáborral. Buk., 1997); Odüsszeusz, a vándor (eposz-átdolgozás. Déva, 2000); Itt járt Mátyás király. Kis történetek a nagy királyról (Szudvh., 2001); Münchhausen báró barangolásai a nagyvilágban (átdolgozás G. A. Bürger műve, a Münchhausen báró kalandjai (1786) nyomán. Szudvh., 2001); Turpi lak (meseregény. Szudvh., 2002); Görög regevilág – istenek (Buk., 2004); Az aranyhal palotája (Szudvh., 2004); Görög regevilág – héroszok (Buk., 2005); Gilgames álmai (eposz-átdolgozás. Szudvh., 2005); Trója (a trójai mondakör. Szudvh., 2006); Az Ótestamentum igazgyöngyei (Szudvh., 2008); Egy magyar kalandor ifjúsága (Gvadányi József Rontó Pál című elbeszélő költeménye nyomán. Szudvh., 2008); Vitéz Háry János (Garay János Az obsitos című elbeszélő költeménye nyomán. Szudvh., 2009); Szuhay Mátyás tréfája (Tompa Mihály Szuhay Mátyás című elbeszélő költeménye nyomán. Szudvh., 2009); Lúdas Matyi három arca (Fazekas Mihály Lúdas Matyi című elbeszélő költeménye nyomán. Szudvh., 2009); Csaba és a Nap fia (Vörösmarty Mihály Tündérvölgy című elbeszélő költeménye nyomán. Szudvh., 2009); A párjanincs János Vitéz (Petőfi Sándor János Vitéz című elbeszélő költeménye nyomán. Szudvh., 2009); Árgirus királyfi és az aranyalmák (Szudvh., 2009); A magyarság mondáiból (Szudvh., 2010); Észak ékes csillaga (mesék finn, lapp és vogul epikus énekek nyomán. Szudvh., 2011); A nagy erejű Toldi (Arany János Toldi című elbeszélő költeménye nyomán. Szudvh., 2010); Tündér Ibolya (Arany János Rózsa és Ibolya című verses meséje nyomán. Szudvh., 2011); Erdélyi mondák és históriák (Szudvh., 2012); Görög regevilág (Déva, 2014); Pikk-pakk lámpa – Turpi meséi (Déva, 2015); Kínai regevilág (Déva, 2017);
Gyűjteményes kötetekben
Daniela, Hekuba és a többiek (vál. Sulyok Magda. Bp., 1978); Karola hétköznapjai. In Tünemény suhant át Erdély felett. A Nagy Karola-rejtély (szerk. Erdélyi Lili/Ada. Bp., 1988); Karácsonyi álom (antológia; vál. és szerk. Brauch Magda. Szudvh., 2008);
Fordítás
- Zarafu: Cilu, a pajkos kiscica (Buk., 1979); Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (Déva, 2017),
Szerkesztés
A kőszívű ember fiai (utószó. Buk., 1961); Az anyám és én. Versek, novellák, regényrészletek az anyáról (összeáll., bev., jegyz. Buk., 1982); Elek Apó Cimborája. Válogatás a Cimbora évfolyamaiból (1922–1929) (vál., utószó, jegyz. Szudvh., 1994; újrakiad. uo. 2000); Székely útkereső. Irodalmi és művelődési folyóirat (szerk. másokkal; reprint. Szudvh., 2008); Erdélyi toll. Irodalmi és művelődési folyóirat (szerk. másokkal. Szudvh., 2009–);
Irodalom
Beke György: Eligazító egy hasznos kalauzhoz. Hargita 1970. március 8. – A Brassói Lapok Írói Albuma: Csire Gabriella. Brassói Lapok, 1970. december 24. – Bartis Ferenc: Turpi meséi. Vörös Zászló, Figyelő c. melléklet, 1971. szeptember 5. – Barabás István: Csire Gabriella: Turpi és Világjáró Kópé. Előre, 1976. július 7. – Lakatos István: Mesélő hangszerek. Előre, 1979. január 17. – Tóth Mária: Álomhajó. Jóbarát, 1981. február 5. – Balogh Irma: Álomhajó. Előre, 1981. március 4. – Benamy Sándor: Csire Gabriella: Pandóra szelencéje. Új Kelet (Tel Aviv), 1981. november 13. – Márki Zoltán: A legszebb asszony. Előre, 1983. február 17. – Kozma Mária: Csire Gabriella: Mókus Pali vándorúton. Hargita, 1984. január 18. – Szávai Géza: Irodalmi irodalomterjesztés. A Hét, 1986. május 29. – Benkő Judit: Rajzálmok muzsikája. Igazság, 1988. augusztus 30. – Marton Lili: Mese és valóság. Utunk, 1988. október 28. – Bölöni Domokos: Cimbora – remény és rettenet. Beszélgetés Cs. G. főszerkesztővel. Hargita Népe, 1991. augusztus 24. – Marton Lili: Kaktusztövis. Csire Gabriella új kötete. Helikon, 1992. április 24. – Barabás István: A Cimbora feltámadása. Orient Expressz, 1994. szeptember 21–27. – Ráduly János: Elek Apó Cimborája. Antológia. Székely Útkereső, 1994. 1-2-3. szám. – Indig Ottó: Elek Apó Cimborája. Erdélyi Napló, 1995. január 18. – Györfi Jenő: Csillagnéző kalauz. Romániai Magyar Szó, 1996. január 30. – Éltes Enikő: Kalevala – Erdély földjén. Romániai Magyar Szó, 1996. február 16. – Simon Attila: Csillagok, bolygók, mitológia. Könyvesház. 1996. október, VI. évf., 3. sz. – Ráduly János: Történetek gyermekeknek. Romániai Magyar Szó, 1996. december 21-22. Melléklet. – Pomjánek Béla: Milyen állat a kutyamacska? Hargita Népe, 1997. október 29. – Marton Lili: Ráma és Szítá csodálatos története. Csire Gabriella új könyve. Szabadság, 1997. november 26. – Zsidó Ferenc: Csire Gabriella: Ráma és Szítá csodálatos története. Udvarhelyszék, 2000. – Tüzes Bálint: Örök vándor – kortalan mese. Bihari Napló, 2000. november 21. – Németh Júlia: Hangszermitológia. Szabadság, 2003. július 18. – Nagy-Hintós Diana: Gilgames álmai. Szabadság, 2005. október 3. – Sándor Boglárka Ágnes: Trója – ahogy még nem ismertük. Szabadság, 2006. június 29. – Két zenés mesejáték. Közoktatás, 2007. április. – Csire Gabriella írói vallomása. In Hetvenöt jeles hetvenes. Napkút Kiadó, Bp., 2007. december. – Cseke Gábor: Egy magyar kalandor ifjúsága. Új Magyar Szó, 2008. október 25-26. – Beke Sándor: „Nem szeretnék olyan világban élni, amely nem ismeri az olvasás örömét”. Erdélyi Toll, 2009/1. – Brauch Magda: Csire Gabriella gyermekirodalmi kötetei. Erdélyi Toll, 2010/3. – Barabás István: Tündérek és boszorkányok krónikása. Csire Gabriella születésnapjára. Erdélyi Toll, 2013/1. – Székely Ferenc: Aranykapcsos szeretet – Beszélgetés a 75 éves Csire Gabriella írónővel. Helikon, 2013. augusztus 10. – Németh Júlia: Kultúrtörténeti barangolások. Szabadság, 2015. január 13. – Dr. Bencze Mihály: Csire Gabriella írói műhelye. Bukaresti Magyar Élet (Brassói Lapok), 2016. január 14.