grafika (görögül: íráshoz tartozó) eredeti, de nyomás útján sokszorosított művészi alkotások elnevezése. A képzőművészeteknek ez az ága esik legközelebb az írásbeliséghez, könyvkiadáshoz, lapszerkesztéshez. A romániai magyar képzőművészetben a két világháború között eltelt években önállósult s indult fejlődésnek. A 20-as évek elejétől egyre több kiállításon mutattak be különálló képzőművészeti műfajként rajzokat vagy sokszorosító technikával készült metszeteket, de könyvkiadásunk és folyóiratkultúránk fejlődése is erős ösztönzést adott a ~-nak, feltétlen előnyben részesítve mint illusztrációt a vonalas vagy folthatásokra épített képet. Az akadozva működő intézményes művészeti oktatás kihagyásait igyekeztek pótolni azok a lapokban, folyóiratokban megjelent szakmai jellegű bemutatások, amelyek olykor a grafikai eljárások részletes technikai leírását nyújtották. Ferenczy Valér, Szántó György, Kós Károly és mások jelentettek meg ilyen indítékú írásokat; Ferenczy Valér előadásokon is népszerűsítette a rézkarc művészetét. Kolozsvárt a Münchenből hazatért Papp Lajos 1922-es kiállítása ismertette meg a tárlatlátogatókkal a sokszorosító ~ változatos művészi kifejezőeszközeit: rézkarcokat, akvatintát, mezzotintát és kőrajzokat mutatott be. A mélynyomású metszettechnikák műveléséhez elengedhetetlenül szükséges présgépeket ő, Ferenczy Valér és *Nagy Imre hozta először Erdélybe. Népszerű volt már valamivel korábbról is a magasnyomású linóleummetszés. Ács Ferenc, Kós Károly, Krausz Ilona, *Mattis-Teutsch János, Tóth István és mások készítettek nagyszámú metszetképet vagy adtak ki metszetalbumokat.
Grafikai művészetünk nagykorúsításához több kimagasló tehetségű alkotónk járult hozzá. A 20-as évek közepétől *Nagy Imre jelentkezik fametszetekkel, rézkarcokkal, ill. tusrajzokkal. A 30-as évek elejétől *Gy. Szabó Béla épít gazdag életművet fametszeteiből, szén- és tusrajzaiból. A fametszőművészet értékeit tudatosítja a Kolozsvárt született és jelenleg Angliában élő Buday György: Arany János balladáihoz készített fametszetes illusztrációi művészetének kimagasló értékei.
A ~ mellett elkötelezett alkotók munkáiban is végigkísérhető a kor stílusainak és stílusirányzatainak változása, a konzervatív, ill. az újra fogékony szemlélet vitája. Éppen a grafikában él legtovább az erdélyi szecesszió szép hagyománya Kós Károly, Debreczeni László, *Vámszer Géza linóleummetszeteiben és rajzaiban , s ugyanígy a mozgékony grafikai technikák közvetítik felénk leghamarabb az avantgárd szellemiségét. A Brassóba hazaköltözött *Mattis-Teutsch János linóleummetszetein az expresszionista és konstruktivista szemlélet érvényesül. Nagy István pompás rajzművészetében is konstruktív elemek mutathatók ki. Szántó György, Leon Alex, *Podlipny Gyula és Vida Géza grafikáin az expresszionizmus formajegye és társadalomszemlélete kap művészi tartalmat. A kubizmus feltétlen hatása érvényesül a nagybányai csoporthoz tartozó Dömötör Gizella és Mund Hugó rajzain, Klein József metszetein. Az olasz eredetű újklasszicizmus kel életre Erdős I. Pál korai fametszetein, de hosszabb-rövidebb ideig mások (Buday György, *Gy. Szabó Béla) alkotásain is.
Önálló albumokban, könyv- és folyóirat-illusztrációkon a hagyományokhoz jobban ragaszkodó alkotók között említjük meg a székely népélet ábrázolásában jelentős Márton Ferencet, a nagybányai festői motívumokat grafikába átültető Boldizsár Istvánt, P. Kováts Gézát, a Máramarosszigetről indult, erősen szociális érzékű Kazár Lászlót, a Kolozsvár műemlékeit rajzsorozatban megörökítő Hankó Jánost, a KZST-vel és az *Erdélyi Helikon körével kapcsolatot tartó, Marosvásárhelyen dolgozó s e várost rajzokban bemutató Hajós Károlyt, az aradi festőművész Hajós Imrét, az akvarellista és rajzművész Pataky Sándort s a szobrászat mellett grafikában is jelentkező Kara Mihályt.
A II. világháború után válik teljesebbé *Nagy Imre és *Gy. Szabó Béla grafikai művészete. Kötetekbe összefoglalt rajzaik és metszeteik vallanak erről leghívebben. Mellettük felnő egy új nemzedék, amely már eleve a ~ ágazatainak művelése mellett kötelezi el magát. Az 1948-ban megalakult kolozsvári Képzőművészeti Főiskola külön tanszékén oktatják a grafika technikáit. A könnyebben megszerezhető szakmai jártasságnak tudható be, hogy egyre többen foglalkoznak a rézkarc és rokon technikái művelésével, a monotípiával, a kollázs- és vegyestechnikákkal.
Több jeles grafikusművész egyes lapoknál vagy kiadóknál helyezkedett el mint grafikai szerkesztő és illusztrátor. Így Árkossy Istvánnak az Utunk, Cseh Gusztávnak a Dolgozó Nő, Csutak Leventének a Brassói Lapok, Deák Ferencnek a Kriterion Könyvkiadó, Soó Zöld Margitnak a *Napsugár, Turós Lászlónak az *Igazság ad alkalmat arra, hogy művészetükben előtérbe kerüljön a könyveket és lapokat egyaránt díszítő, irodalmi szövegeket kísérő *illusztráció. Határainkon túl is megbecsült értékeket mutatott fel a *plakátművészet terén *Molnár József Bukarestben, s az ugyanitt több évig dolgozó Pusztai Péter. Kiállításokon rendszeres jelenlétükkel, rajz- és metszetsorozataikkal képviselik a felsoroltakkal együtt hazai magyar grafikai művészetünket: Tamás Klára, Bencsik János (Bukarest), *Karancsi Sándor (Gyergyószentmiklós), Forró Antal, Kopacz Mária, Kovács Károly, Simon Györgyi (Kolozsvár), Haller József, Szotyori Anna (Marosvásárhely), *Kusztos Endre (Makfalva), Walter Frigyes, Bitay Zoltán (Nagybánya), *Mátyás József (Petrozsény), *Paulovics László (Szatmár), *Kazinczy Gábor (Temesvár), Hervai Katalin (Sepsiszentgyörgy).
Grafikusaink egyik régóta kiművelt teljesítménye az *ex libris néven ismert, könyvjegyként sokszorosított grafikai lap.
A két világháború között a legrangosabban illusztrált *Erdélyi Helikon és *Pásztortűz, a jelenben pedig az Utunk, Korunk, *Igaz Szó és A Hét, valamint a *Napsugár *gyermeklap grafikusaink sok ezer rajzának és metszetének adott helyet. Külön megnyilatkozási lehetőséget nyújtanak a 60-as évektől rendszeresített országos metszetszalonok, grafikai biennálék és a sok esetben külön szervezett megyei grafikai kiállítások. Többen képviselték a romániai magyar képzőművészetet olyan nemzetközi fórumokon, mint a Velencei Biennálé vagy a barcelonai Joan Miró Fesztivál.
(M. J.)
Szántó György: A modern grafika szerepe. *Erdélyi Helikon 1929/3. Kós Károly: A grafikai művészetek fejlődési útja. *Erdélyi Helikon 1929/4; uő: Erdélyi grafika, erdélyi grafikusok. *Erdélyi Helikon 1929/5. Vásárhelyi Z. Emil: Buday György. *Pásztortűz 1936/17. Julius Bielz: Die Graphik in Siebenbürgen. Nagyszeben 1947. Gazda József: Nagy Imre. Kismonográfia. 1972. *Nagy Imre: Kétszáz rajz. László Gyula előszavával, 1973. Solymár István: Nagy István. Monográfia. Bp. 1977. Murádin Jenő: Ferenczy Valér és az erdélyi rézkarcművészet. Művészettörténeti Értesítő, Bp. 1979/1; uő: Gy. Szabó Béla. Monográfia. 1980; uő: A Ferenczy művészcsalád Erdélyben. Kismonográfia 1981. Csire Gabriella: A grafikus "útinaplója". Bencsik János Proiecţii Europeene c. kötetéről. *Előre 1982. márc. 4.; uő: A kisgrafika becsülete. *Előre 1982. dec. 2.