Gusti magyar kapcsolatai Dimitrie Gustinak (18801955), a nemzetközi hírnevet szerzett bukaresti monografikus szociológiai iskola megteremtőjének a tevékenysége erőteljesen befolyásolta a nemzetiségi önmegismerésben érdekelt romániai magyar társadalomkutatókat, sőt visszhangra talált Magyarországon is.
A monografikus iskola hatását a magyar szellemi életre általában két síkon lehet lemérni: egyfelől a személyi kapcsolatokon, másfelől azon, hogy a Gusti-féle elmélet és módszer felhasználásával a hazai magyar szociográfusok értékes felméréseket végeztek. Egyes hazai magyar szociográfusok részt vettek a monografikus terepmunkában vagy az előkészítő tanfolyamokon így Váró György, Haáz Ferenc, Hegyi István, *Bakk Péter a Stăneşti-en tartott gyakorlatokon, *Bálint Zoltán és Bálint Mária a Temesfüzesen végzett adatgyűjtésben , a bukaresti Koós Ferenc Kör pedig eszmecserére hívta meg az iskolaalapítót és munkatársait; a bukaresti egyetemen Gusti diákjai között magyar hallgatók is voltak (köztük *Bakk Péter), *Venczel József pedig, aki a legtöbbet *tett a monografikus iskola népszerűsítéséért, meghívásra hosszabb ideig bekapcsolódott a bukaresti iskola életébe, ott műhelymunkát és tereptanulmányokat végzett, egyebek között Újradnán. Németh László, Keresztúry Dezső, Boldizsár Iván, *Lükő Gábor és *Mikecs László 1935-ben *tett romániai látogatásuk alkalmával ugyancsak közvetlenül megismerkedtek a monografikus iskola tevékenységével, s otthoni beszámolóikban elismeréssel nyilatkoztak az itt folyó munkáról, ami kihatott a magyarországi falukutatásra.
A Gusti-elmélet és -módszer felhasználása a nemzetiségkutatásban jelentős eredményekkel járt. A *Korunk elsősorban *Bányai Imre tollából elvszerű kritikával, de elismerően viszonyult a Gusti-iskolához, s maga is közölt, ha nem is Gustit utánzó, de vele egybecsengő szociográfiai helyzetképeket *Kovács Katona Jenő (1937), Nagy István (1938), *Jordáky Lajos (1939) tollából. A hazai magyar szociográfusok nem másolták le egyszerűen a monografikus iskola elveit és módszereit, inkább tudatosan értékesítették belőlük a felhasználhatót, s kiegészítették a kisebbségi életforma szociográfiai tükrözéséhez szükséges elemekkel. A Gusti-ihletésű szociográfiai felmérések anyagát különböző folyóiratokban közölték. Kiemelkedő teljesítmény volt a Szabó T. Attila vezetésével a Kós Károly teremtette feltételek között végzett bábonyi felmérés; a részt vevő húsz ifjú kutató munkálkodásának egyes következtetéseit a Református Szemlében, Erdélyi Múzeumban, Erdélyben, *Hitelben adták közzé. Pálffy Károly ilyen munkásságáról a Kiáltó Szóban (1936/89) és a Református Szemlében (1937/23) számolt be. Számos más folyóiratban több, a Gusti-ösztönzést felfogó írás jelent meg, így az Erdélyi Helikonban Kiss Béla (1930/3) és Botos János (1930/10) falurajzot közölt, Szabédi László pedig D. Gustinak a Sociologia Românească hasábjain közölt beszédét ismertette (1937/5), míg az Erdélyi Múzeumban (1938/4) *Nagy András foglalkozott a Gusti-iskolával. A Gusti-hatást legjobban az *Erdélyi Fiatalok, majd a *Hitel gyümölcsöztette. Az *Erdélyi Fiatalok, főleg *Venczel József közreműködésével, a szerkesztésben, a mozgósító munkában (falusegítés), akciók megszervezésében (a faluszemináriumokon), a Falu-füzetek sorozatkiadványban egyaránt a szociográfiai megismerést szorgalmazta. A monografikus iskola eredményeit népszerűsítő vagy felhasználó cikkek jelentek itt meg Demeter Béla, Fogarasi Géza, Jancsó Béla, Váró György és mások tollából. Az *Erdélyi Fiatalok égisze alatt, *Bánffy Ferenc segítségével Kolozsborsán felmérték a *falukutatás teendőit; ennek egyik nagy eredménye volt *Mikó Imre nevezetes tanulmánya: Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés (1932). A *Hitelben jelentek meg *Venczel József értékes, Gustit továbbgondoló tanulmányai (Néhány adat a székely kivándorlás hátteréről, 1936/4; Öt oltmenti székely község népmozgalma, 1937/1; Csík népe és népesedési viszonyai, 1939/3), valamint Parádi Kálmán, P. Incze Lajos, Nonn György és mások hasonló hangvételű faluszociográfiái.
A Gusti-féle elképzeléseket hasznosító, nagyszabásúnak indult, de jórészt csak az adatgyűjtésig jutott akció volt hazai magyar szociográfusok körében a bálványosváraljai felmérés (194143).
Bár 1944 után D. Gusti bekapcsolódott az új, demokratikus közéletbe, iskolájának eredményeit csak alapos kritikát alkalmazva értékelte újra s építette be a korszerű társadalomkutatásba a román tudomány. E folyamatban magyar részről szerepet játszott *Gáll Ernő elemző tanulmánya (A romániai polgári szociológia. 1958. 14373.). Az országszerte meginduló új társadalmi kutatásokban részt vett a Gusti-tanítvány *Venczel József, több tanulmányban számolva be a közös eredményekről (Ion AluaşIosif Venczel: Probleme tehnico-statistice în cercetarea migraţiei socio-teritoriale. 1970; A csákigorbói kutatás köréből. *Korunk 1971/7), s *Balázs Sándor kiadta D. Gusti alapvető munkáját a szociológiai monográfiáról magyar fordításban (1976), majd könyvet is írt ~ról.
(Ba. S.)
Jancsó Béla: Gusti professzor és tanítványainak falumunkája. *Erdélyi Fiatalok 1933/2; A Gusti-féle falumunka rendszere. *Erdélyi Fiatalok 1937/3. Mindkettő újraközölve Irodalom és közélet. 1973. 32128. Tamási Áron: Középkori dongók. *Brassói Lapok 1934. márc. 7.; újraközölve Tiszta beszéd. 1981. 200204. *Venczel József: A falumunka és az erdélyi falu-mozgalom. Kv. 1935; uő: Dimitrie Gusti és az erdélyi magyar falukutatók. *Korunk 1970/6; újraközölve Az önismeret útján. 1980. 13741. *Bányai Imre: A D. Gusti-féle román szociológiai iskola. *Korunk 1936/6. Szabó T. Attila: A transylván magyar társadalomkutatás. *Hitel 1938/1. *Gáll Ernő: A romániai polgári szociológia. 1958. 14373. D. Gusti szociológiai iskolája; uő: Tegnapi és mai önismeret. 1975. 12324. Imreh István: A bálványosváraljai falukutatás. *Korunk 1957/9. *Bálint Zoltán: Gusti professzor és a romániai magyar ifjúság. *A Hét 1972/38. Dimitrie Gusti: A szociológiai monográfia. Válogatta, fordította, a bevezető tanulmányt írta, a jegyzeteket és a függeléket összeállította *Balázs Sándor. Téka 1976. Vita Zsigmond: Gusti professzor magyar tanítványai és az első erdélyi falukutató munkatáborok. *Korunk 1977/12; újraközölve Művelődés és népszolgálat. 1983. 26674. *Balázs Sándor: Nemzetismeretnemzetiségismeret a Gusti-iskola folyóiratainak tükrében. *Korunk 1977/10; uő: Szociológia és nemzetiségi önismeret. A Gusti-iskola és a romániai magyar szociográfia. 1979. Erdélyi Lajos: Szociológia tegnap és ma. 100 éve született D. Gusti. Beszélgetés Imreh Istvánnal. *Új Élet 1980/3.