Tibori Szabó Zoltán (Gyulafehérvár, 1957. dec. 25.) – újságíró, szerkesztő, műfordító. Középiskoláit Aranyosgyéresen, felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Műegyetem Gépészmérnöki Karán (1983), majd a BBTE-n, pedagógia szakon végezte (1984). Újságírást és történelmet az Egyesült Államokban (1995, 1996, 2002) tanult, közben különböző lapoknál vendégszerkesztőként dolgozott. Doktori tanulmányait a BBTE bölcsészkarán végezte (2007).
1983–85 között kohómérnök a nagyváradi Mechanikai Vállalatnál, majd a kolozsvári Nehézgépgyártó Kombinátban; 1985–88 között tudományos kutató a kolozsvári Hűtő- és Élelmiszeripari Berendezések Kutató és Tervező Intézetében. 1988–89 között az *Igazság tudományos és *művészeti rovatának munkatársa volt. 1989 második felében munkanélküli. Az 1989. decemberi romániai fordulat után a kolozsvári *Szabadság egyik alapítója és szerkesztője, 1990–97 között főszerkesztője, majd főmunkatársa; közben az újvidéki *Magyar Szó kolozsvári, 1997-től a Népszabadság romániai tudósítója, 2000-től az *Erdélyi *Művészet c. folyóirat munkatársa. 2003-tól a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán a tényfeltáró, politikai és gazdasági újságírás, a nemzetközi, amerikai és hírügynökségi sajtó kurzusok előadója.
1992-ben megalapította a *Minerva *Művelődési Egyesületet, amelynek 1997-ig elnöke, 1995–97 között a *Minerva Könyvek sorozat kiadója, köteteinek (Teleki Béla *erdélyisége. Kv. 1993; László Dezső: A kisebbségi élet ajándékai. Uo. 1997) szerkesztője volt. Hosszas és bonyolult közigazgatási és bírósági pereskedés nyomán 2009-ben megszerezte az egyesületnek a kolozsvári Napoca (Jókai) utcai ingatlan háromnegyed részét, amelyben a *Szabadság székel.
Tanulmányai, interjúi, útirajzai, képzőművészeti kritikái, publicisztikái az említett lapokon kívül a Korunkban és *A Hétben, valamint számos *erdélyi, felvidéki, vajdasági, magyarországi és nyugati napilapban és folyóiratban jelentek meg.
Az 1956-os magyar forradalom és *szabadságharc *erdélyi és romániai történéseivel kapcsolatos cikkeit, kutatásait előbb a *Szabadságban, folytatásokban közölte (2000. nov. 6–11.), majd Méray Tibor 44 év után (Mv. 2001) c. kötetének előszavában összegezte.
Szintén a *Szabadságban (1996, 1999, 2003), majd a Históriában (2004/2–3), a Korunkban (2004/8–9) és az RFE/RL East European Perspectives (2004. okt.), valamint a Tanulmányok a holokausztról (III. Szerk. Randolph L. Braham, Bp. 2004). közölte az *erdélyi és a romániai holokausztról írt tanulmányainak egy részét. A témával kapcsolatos, többnyire a *Szabadságban megjelent írásaiban a múlttal való őszinte szembenézést, az áldozatok megkövetését, a felelősségvállalást és a vészkorszakban emberségesen viselkedők példájának a felmutatását szorgalmazta. További kutatásait összegező kiadványok: Élet és halál mezsgyéjén. Zsidók menekülése és mentése a magyar–román határon 1940–1944 között (Kv. 2001; román nyelvű bővített kiadása: Frontiera dintre viaţă şi moarte. Refugiul şi salvarea evreilor la graniţa româno-maghiară. 1940–1944. Buk. 2005); Küzdelem az *igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham 80. születésnapjára (szerk., Bp. 2002); A holokauszt Magyarországon európai perspektívában (Bp. 2005; The Holocaust in Hungary: Sixty Years later. New York 2006); Randolph L. Braham: A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. I–III. (társszerkesztő, Bp. 2007); Az észak-erdélyi holokauszt földrajzi enciklopédiája (Bp.–Kv. 2008); The Holocaust in Hungary. A Selected and Annotated Bibliography: 1984–2000. New York 2001).
Az *erdélyi magyar zsidóság holokauszt utáni önazonossági stratégiáiról, a többes identitás dilemmáiról, az elvesztett méltóság visszaszerzésének esélyeiről szól a *Karácsony Benő emlékének dedikált Árnyékos oldal c. kötete (Kv. 2007). Bevezető tanulmányával jelent meg Dieter Schlesak Capesius, az auschwitzi patikus c. dokumentumregénye (ford. Hajdú Farkas-Zoltán, Csíkszereda 2008).
Petru Groza egykori román *miniszterelnökről szóló tanulmánya Az Elemző c. budapesti folyóiratban (2006/1), a *romániai magyarság helyzetéről, közösségi jogköveteléseiről szóló a párizsi Alternatives Internationale 2008. márciusi számában jelent meg.
Kolozsvár gazdasági életének alakulásáról a Kulcsok Kolozsvárhoz. A föl nem adható város (Kv.–Szeged 2000), illetve a Közeledő régiók a Kárpát-medencében. Dél-Szlovákia, *Erdély és a Vajdaság gazdasági átalakulása (Bp. 2004) c. kötetekben, a Králik Loránddal együtt írt Átalakuló régiók. A Partium, a Bánság és Közép-Erdély gazdasága c. kiadványban (Bp. 2003) közölt tanulmányt. Az *erdélyi környezetszennyezési gócpontokról írt *riportjai a Greenpeace és más nemzetközi környezetvédő szervezetek munkaanyagává váltak. Nagy vitákat váltottak ki az RMDSZ belső ügyeiről, a Magyarok Világszövetségéről, a státustörvényről, újabban a Sapientia *Erdélyi Magyar Tudományegyetemről és általában az egyetemi oktatás színvonaláról írt cikkei.
Tényfeltáró írásaiért, *riportjaiért és tudósításaiért több alkalommal perbe fogták vagy szakmai becsületbíróság elé idézték. Bírái előtt következetesen síkraszállt a sajtó- és a véleményszabadság védelméért, majd az európai szakmai és joggyakorlathoz viszonyító tanulmányokban foglalt állást az újságírói *szabadság korlátozása ellen (A kisebbségi jogok és a nyilvánosság, in: A nyilvánosság rendszerváltása. Szerk. Vásárhelyi Mária és Halmai Gábor, Bp. 1998; Nacionalizmus és sztereotípiák a kisebbségi sajtóban, in: Médianacionalizmus, kisebbségek és az EU-integráció. Szerk. Ágoston Vilmos, Bp. 2003; Módszertani szempontok a sajtó által tükrözött identitásváltozások feltárására, in: A médiakutatás módszertani követelményei. Szerk. Botházi Mária, Kv. 2007; Tényfeltáró újságírók harca a hatalommal. ME-DOK 2008/1; Korrupció és sajtójog. ME-DOK 2008/3).
Interjút készített kortárs *erdélyi magyar írókkal és irodalomtörténészekkel (Bálint Tibor, Cs. Gyímesi Éva, Cseke Péter, Fodor Sándor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Méhes György); képzőművészeti kritikáiban és tanulmányaiban Balázs Péter, Brósz Irma, Debreczeni László, Erdei Erzsébet, Ferenczy Júlia, Forró Antal, Fuhrmann Károly, Gazdáné Olosz Ella, Gy. Szabó Béla, Korondi Jenő, Kusztos Endre, Mohy Sándor, Murádin Jenő, Olajos István, Valovits László munkásságát méltatta-elemezte.
A kisebbségi sors aspektusait feltáró szociográfiai *riportjaiból közölt a *Szabadság Évkönyv (Kv. 2002 és 2004), a K. und K. kalandozások avagy a Habsburg-birodalom nyomában a XXI. században (szerk. *Miklós Gábor és Szabó Barnabás, Bp. 2007).
Románra fordította Aurel Socol Furtună deasupra Ardealului c. memoárjának br. Apor Vilmos győri püspök haláláról szóló fejezetét (Aurel Socol: Kényszerlakhelyen egy européernél. Keresztény Szó 2006/5), Marilena Alexandrescuval és Vlad Ranetescuval együtt pedig Méray Tibor Budapest, 1956 c. könyvét (Budapesta 1956. Atunci şi după 44 de ani. Buk. 2000).
Munkásságát Táncsics *Mihály kritikusi díjjal (1994), Nagy Imre-emlékplakettel (1995), Pulitzer-emlékdíjjal (1997), az *EMKE Kacsó Sándor-díjával (2000) ismerték el.
Gondozásában megjelent kötetek: Jónáné Szaplonczay Zsófia: Igazat mesélek (memoár, Kv. 2001); Anka Aurél élete és hadisebészeti munkássága (uo. 2002).
További kötetei: Ferenczy Júlia (képzőművész-monográfia, uo. 2000); Balázs Péter (képzőművész-monográfia, uo. 2002); Árnyékos oldal. Zsidó identitástudat *Erdélyben a holokauszt után (uo. 2007).
Füzes Oszkár: Demokrácia nélkül polgárháború lehet. Interjú T. Sz. Z.-nal. Népszabadság 1990. jún. 20.; uő: A kolozsvári *Szabadság főszerkesztője nyilatkozik: Veszélyben a magyar sajtó Romániában. Népszabadság 1991. aug. 17. – [Bodor Pál]: A román elnök figyelmébe. Súlyos helyzetben a magyar kisebbség (közli T. Sz. Z. nyílt levelét Ion Iliescuhoz). Népszabadság 1991. jan. 25. – László Ferenc: Teleki Béla *erdélyisége. Hűség és bátorság. Délvilág 1993. dec. 24.– Pomogáts Béla: Egy *erdélyi példa. Magyar Nemzet 1994. febr. 1.; uő: A *Szabadság olvasóihoz. *Szabadság 1996. júl. 30. – A Magyarok Világszövetsége *Erdélyi Társasága Védnöki Testületének nyilatkozata. *Szabadság 1996. júl. 16. – Fodor Sándor: Önként – a sarokba. *Szabadság 1996. júl. 24. – A Nyilvánosság Klub kiáll a kolozsvári *Szabadság főszerkesztője mellett. Magyar Hírlap 1996. júl. 27. – Bartus László: Magyarság a kolozsvári *Szabadságban. *Erdélyi vihar. 168 Óra 1996. aug. 6. – Demény Péter: Elérkezett az európai vezetők kora (Interjú T. Sz. Z.-nal). Krónika 2000. máj. 20.; uő: Elgyötört konflisló a festőállvány árnyékában. Krónika 2000. jún. 22. – Murádin Jenő: Pályakép és korrajz. T. Sz. Z. monográfiájáról. *Szabadság 2000. máj. 27. – Szatmári László: Példás kötet Ferenczy Júliáról. *Hargita Népe 2000. nov. 24. – Kántor Lajos: Laudáció. *Művelődés 2000/12. – Szilágyi Júlia: Könyv a menekülőkről és a mentőkről. T. Sz. Z.: Élet és halál mezsgyéjén. *Szabadság 2001. márc. 17. – Nussbaum László: Szubjektív megjegyzések egy objektív felmérésről. Kv. 2001. – Schönberger Hegyi István: Zsidók menekülése és mentése a magyar–román határon. *Új Kelet (Tel-Aviv) 2001. ápr. 20. – Randolph L. Braham: T. Sz. Z. – Between Life and Death. Martyrdrom and Resistance. New York 2001; uő: T. Sz. Z. – Élet és halál mezsgyéjén. Toronto 2001; uő: Élet és halál mezsgyéjén. *Szabadság 2001. dec. 15.; uő: T.Sz. Z.: Élet és halál mezsgyéjén. Századok 2002/1; uő: T. Sz. Z.: La hotarul dintre viaţă şi moarte. Altera 2002/19. – *Benedek István Gábor: Erdély, 1944. *Remény 2002/1. – Balogh Levente: Holokauszt: mítoszrombolás és dokumentum. Krónika 2002. ápr. 20. – Szabó Csaba: Csónaknyira a harmadik parttól. T. Sz. Z. tényregény-vázlatai. *Szabadság 2003. jan. 6. – D. P.: Halhatatlan ceruzarajzok. *Erdélyi *Riport 2003/3. – Vári György: El nem fordult tekintet. Élet és Irodalom 2003/15. – Róth András Lajos: Egy poklokat megjárt művész portréja. *Erdélyi *Művészet 2003/2. – Hajdú Sándor: T. Sz. Z. újságíró *Erdélyről. Importált viszály. Hetek 2004/20. – Fejtő Ferenc: Erdélyi benyomások. Magyar Hírlap 2004. aug. 17. – Radu-Ilarion Munteanu: Şansa *minoritarului de a gusta din mai multe culturi. Liternet 2005. okt. 14. – C. Stănescu: Lista de preţuri. Gândul 2005. okt. 26. – Gheorghe Râncu: Z. T. Sz. – Frontiera dintre viaţă şi moarte. Revista nouă 2005/10. – Boris Marian: Inedit document despre Holocaust. Realitatea evreiască 2005/241. sz. – Graţian Cormoş: Drumeţ pe graniţele Holocaustului. Tribuna 2005. dec. 1–15. – Radu Ioanid: Nici o faptă bună nu rămâne nepedepsită. Ziua 2005. dec. 17–18. – Adrian Majuru: Un dosar al infernului. *Cultura 2006/4. – Ovidiu Pecican: Evadări fericite. Studia Politica 2006/1. – Alexandra Petrescu: Z. T. Sz. – Frontiera dintre viaţă şi moarte. Studia Politica 2006/1. – Virgil Lazăr: Curajul de a spune adevărul cu orice preţ… România liberă 2006. ápr. 11. – Ştefan Firică: Despre eroi, erori şi orori. Altitudini 2006/3. – *Michael Shafir: Raoul Şorban – În loc de necrolog. Revista 22 2006. aug. 1–7. – Cs. Gyímesi Éva: Űrök a kollektív emlékezetben. *A Hét 2007. jún. 9.; uő: Meditáció egy enciklopédiáról. Élet és Irodalom 2007. okt. 5.; uő: Törlesztés. T. Sz. Z.: Árnyékos oldal. *Szabadság 2007. dec. 27.; uő: Erdély és a holokauszt. T. Sz. Z. könyvéről. Beszélő 2008/3. – Fischer István: Exegi monumentum… *Szabadság 2007. jún. 20. – Lászlóffy Csaba: Bocsánatos bűn. T. Sz. Z.-nak. Új *Magyar Szó 2007. júl. 27. – Bernáth László: Legenda és valóság a romániai holokausztról. Népszava 2007. aug. 8. – Sipos Géza: Az árnyékos oldalon. Tibori: előfordulhat, a következő zsidók *mi magunk leszünk. Transindex 2007. dec. 19. – Lustig Olivér: „Új és rendkívüli” könyv a magyarországi holokausztról. Új *Magyar Szó 2008. febr. 26. – Lya Benjamin, Alexandru Florian: Enciclopedia geografică a Holocaustului din Ungaria. Observator *cultural 2008. jún. 26. – László Zsuzsanna: Akik hazatértek. T. Sz. Z.: Árnyékos oldal. *Látó 2008/7. – Szabó Róbert Csaba: A meg nem írt regény. Új *Magyar Szó 2008. szept. 12. – Virgil Lazăr: Tragedia Holocaustului. România liberă 2008. okt. 2. – Fazekas Lajos: T. Sz. Z: Árnyékos oldal. *Remény 2008. ősz. – István Deák: Mindless Efficacy. Randolph L. Braham, ed., assisted by Z. T. Sz.: A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. The Hungarian Quarterly 2008/192. – Garzó Ferenc: Enciklopédia az észak-erdélyi holokausztról. MTI 2009. febr. 12. – Ferencz Zsolt: „Akik nem tanulnak a múltból, arra ítéltetnek, hogy megismételjék azt”. Enciklopédia az észak-erdélyi zsidóság történetéről. *Szabadság 2009. márc. 5. – Hideg Bernadett: Lexikon a holokausztról. Új *Magyar Szó 2009. márc. 5.
(S. Zs.)