Balla Zsófia (1981 • 2022)

Balla Zsófia (Kolozsvár, 1949. jan. 15.) – költő, író, újságíró. Balla Károly leánya. Szülővárosában végezte 1956–1968 között a zenei középiskolát, és 1972-ben végzett a zeneakadémia tanári szakán. 1972–1985 között a kolozsvári rádió magyar nyelvű adásának zenei és irodalmi szerkesztője volt.

 

1965-től rendszeresen közlik verseit az irodalmi folyóiratok és napilapok, többek között az Utunk, Előre, Korunk, Szabad Szó, Igaz Szó, Dolgozó Nő, Népszabadság, A Hét, Családi Tükör, Helikon, Művelődés, Jelenkor, Magyar Napló, Látó, Élet és Irodalom, Székelyföld. A Vitorla-ének c. antológiában három verssel szerepelt. Forrás-kötete, A dolgok emlékezete (Bajor Andor bevezetőjével, 1968.) gyermeki játékosságával és frissességével, felnőtt alkotóra valló művészi önfegyelmével és formai szigorúságával, érzelmi vívódásával és kifinomult tudatosságával keltett feltűnést. Kísérletezett a folklórhagyomány és a modern gondolatiság egyeztetésével. Az Apokrif ének (1971) és a Vízláng (1975) szemléletileg és érzelmileg, nyelvileg kiegyensúlyozottabb, tömörebb versei sajátos arcélű, a világ kis és nagy problémáira érzékenyen reagáló költőt mutatnak. Újabb verseskötete, a Második személy (1980) nagyigényű, bonyolult verskompozíciói, mindenekelőtt a Pater Noster, közvetlenül is kifejezik azt a szerepet, amelyet szerzőjük következetesen vállal a romániai magyar líra neoavantgarde vonulatában: összekötni Szilágyi Domokos és Szőcs Géza nemzedékét, élet- és verseszményét.

 

1975-től a Romániai Írószövetség tagja. 1978–1982 között a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi kör vezetője volt. Ugyanebben az időszakban Désen tanított magyar népzenét és zenei írás-olvasást, ám 1982-ben kitiltották a városból. 1984-ben és 1991-ben megkapta a Román Írószövetség Költészeti Díját. 1985-től 1990-ig az Előre napilap agrár-ipari tudósítója volt. 1980 és 1990 között részleges publikálási tilalommal sújtotta az államhatalom, és nem hagyhatta el az országot. 1989–1992 között a Családi Tükör, 1992–1994 között A Hét irodalmi szerkesztője lett. 1990-től a Román Írószövetség választmányi tagja és a Magyar Írószövetség tagja lett (1998-ban kilépett). 1992-től a pécsi Jelenkor szerkesztőségének tagja.

 

1993-ban Budapestre költözött. 1997-ben a Szépírók Társaságának volt alapító tagja. 2005 és 2011 között a Stúdió K Színház Borostyán-estek – A Költő Színháza és Versközelítés című sorozatának házigazdája Báthori Csabával, akivel együtt a Scolar Kiadó világirodalmi sorozatának hét kötetét szerkesztette. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, 2016-tól a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Versek, esszék mellett irodalom- és zenekritikákat, gyermekverseket, bábdarabokat is közölt folyóiratokban és antológiákban.

 

Számos irodalmi díj mellett több külföldi ösztöndíjat is elnyert. 1994-ben a német Kulturfonds, 1999-ben a DAAD Berliner Künstlerprogramm, 2001-ben a Herrenhaus Edenkobern, 2002-ben a Landeshauptstadt München Willa Waldberta Feldafing, 2003–2004-ben a Künstlerdorf Schöppingen alapítvány és a Heinrich Böll Haus Langenbroich, 2006-ban Graz városának ösztöndíjasa, 2012-ben Lenzburgban (Svájc) az Aargaui Literaturhaus, 2014-ben a Stiftung Landes & Gyr ösztöndíjasa (Zug, Svájc).

 

Báthori Csaba így foglalta össze műveinek lényegét: „Amit mond, körülírható és talán örök: legfontosabb feladatának, életfogytiglan tartó kihívásnak tekinti, hogy művészetében megjelenítse a százezrek, a szülők és rokonok holocaust-drámáját és saját másodgenerációs traumáját, saját szavakkal ábrázolja a hontalanság és begyökerezetlenség sebeit, költői „ajánlatokat” tegyen a baráti-irodalmi szférában bekövetkezett csalódások, a választott hazában is sűrűn megtapasztalt kirekesztettség és általában a kelet-európai sors elviselésére. […] Balla Zsófia költészete alapvetően tragikus vonulatokban jelenik meg előttünk, de széles világ-karolása mégis mély és átható derűvel tölt fel. Életszeretete áradó és vívódó, rejtőzködő és érzéki szerelmes verseiben s általában egész versvilágának érzéki anyagszerűségében is megmutatkozik. Ehhez járul – csak kevesek által észlelt ­– humora, öniróniája, sokszor gunyoros játékossága. Szellemi-érzelmi mérlegkészítései közben – művészetének alján – többnyire felóvakodik valamely lágy, gyermeki, a remény elvére esküdött hang, életgyakorlatának talán legrejtettebb, mégis legtáplálóbb meggyőződése. […] Balla Zsófia művészetének számtalan pontján felfénylik ez a reménytelenségen túli remény.” (pim.hu – Digitális Irodalmi Akadémia)

 

Díjak: Kolozsvári Írói Egyesület Díja (1980), Román Írószövetség Díja (1983, 1991), Első Román Könyvszalon Költészeti Díja (1992), Magyar Napló Díja (1992), Déry Tibor-jutalom (1992), A Hét Nívódíja (1994), Soros Alapítvány életműdíja (1995), József Attila-díj (1996), Magyar Irodalmi Díj (2001), Quasimodo-különdíj (2002), Üveggolyó Díj (2003), Palládium Díj (2003), Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (2008), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2010), Látó Nívódíj (vers kategória, 2012), Budapest XIII. kerületének díszpolgára (2022)

 

Tagság: Romániai Írószövetség (1975-től tag, 1990-től választmányi tag), Gaál Gábor Irodalmi kör (vezető, 1978–1982), Magyar Írószövetség (1990–1998), Szépírók Társasága (alapító tag, 1997), Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (2013-tól), Digitális Irodalmi Akadémia (2016-tól)

 

 

Munkái

 

Kötetei

 

A dolgok emlékezete (versek. Buk., 1968.); Apokrif ének (versek. Buk., 1971.); Vízláng (versek. Bukarest., 1975.); Második személy (versek. Buk., 1980.); Kolozsvári táncok (versek. Buk., 1983.); Hóka fóka fióka (gyerekversek. Buk., 1985.); Eleven tér (válogatott versek 1965-86. Bp., 1991.); A páncél nyomai (versek. Buk., 1991.); Egy pohár fű (versek. Pécs–Buk., 1993.); Ahogyan élsz. Válogatott és új versek 1965-1995 (Pécs, 1995.); Triangulum avagy száz ördög közt három szentek (három verses bábjelenet. Bp., 1997.); Bodor Ádám: A börtön szaga – Válaszok Balla Zsófia kérdéseire. Egy korábbi rádióinterjú változata (Bp., 2001.); A harmadik történet (versek. Pécs, 2002.); A nyár barlangja (versek. Pozsony, 2009.); Rózsa és Ibolya (bábdarab Arany János meséje nyomán. Csíkszereda, 2009.); Más ünnepek (versek. Bp., 2016.); A darázs fészke. Értekező líra (esszék. Bp., 2019.); Az élet két fele. Versek 1968–2019 (Bp., 2019.);

 

Színpadi művek

 

Triangulum avagy száz ördög közt három szentek (három bábjelenet. bemutató: Kecskemét, 1994.); A gólyakalifa (operalibrettó Babits Mihály regénye nyomán. bemutatók: Budapesti Operaház, 2005.; Kolozsvári Magyar Opera, 2008.); Rózsa és Ibolya (bábdarab Arany János meséje nyomán. bemutató: Budapest, Stúdió K, 2004.); Rózsa és Ibolya (filmváltozat. rendezte: Marius Tabacu. 2010.); Születésünk napja (rádiójáték. rendezte: Fodor Tamás. MR1 – Kossuth Rádió, 2010. szeptember 19.); Szent Márton (bábjelenet. bemutató: Szombathelyi Mesebolt Bábszínház, 2016. február 21.); Ahogyan élek. Balla Zsófia versei (hangoskönyv. előadja: Balla Zsófia, Bíró Kriszta, Molnár Piroska. Bp., 2019.);

 

Gyűjteményes kötetekben

 

Enescu-fesztivál. Utunk, 1970. aug. 21.; Páll Lajos: Fényimádók. Utunk, 1970. okt. 16.; Kikből lesznek a zene papjai. Utunk, 1971. jún. 25.; Új évad küszöbén – Beszélgetés Sigismund Toduță zeneszerzővel, a kolozsvári Filharmónia igazgatójával. Előre, 1971. okt. 6.; A világ zenéje körül. Utunk, 1971. okt. 15.; Zenei évszak Kolozsváron. Előre, 1971. okt. 27.; „A fény útjai”. A Hét, 1971. nov. 5.; Egy szegény zenetanár panaszai. Utunk, 1971. dec. 24.; A zenei könyv hasznáról. Korunk, 1972/1., 122–123.; Kép és jelentés – Pascal Bentoiu: Imagine și sens (kritika). A Hét, 1972. jan. 28.; Csigabiga palota (kritika). Igaz Szó, 1972/3., 471–472.; A hegedülés állomádai – Beszélgetés Kiss László hegedűművésszel. Utunk, 1972. márc. 10.; Zene vagy irodalom? Igaz Szó, 1972/4., 630–631.; Az ünneplés határai. Korunk, 1972/5., 773–775.; Igény és teljesítmény. Utunk, 1972. máj. 19.; Esemény, vagy kínos kötelesség? Utunk, 1972. okt. 27.; Énekesművészek. Utunk évkönyv, 1972., 82–84.; Janus Pannonius legszebb versei. Utunk, 1973. márc. 2.; A zene ideje. Utunk, 1973. szept. 21.; Hallotta már Gisela Mayt? Dolgozó Nő, 1973/10., 26–27.; Fesztiválnapló – VIII. Kolozsvári Zenei Ősz – 1973. Utunk, 1973. okt. 26.; Két Bartók-könyv. Korunk, 1974/11., 1193–1196.; Beszélgetés Ferencsik Jánossal. Utunk, 1973. nov. 9.; „Azok közé a boldogok közé tartozom…” A Hét, 1975. jan. 3.; Vezényel: Rónai Antal. A Hét, 1975. jan. 24.; „Új időknek új dalaival”. Korunk, 1976/1–2., 112–113.; Vettem violát – századszor. Balla Zsófia beszélget Demény Piroskával. Művelődés, 1976/7., 45–46.; 10 nap zene. Utunk, 1976. okt. 1.; „Nem sokaság hanem llélek”. Utunk, 1977. jan. 21.; Két megközelítés, avagy „Mit akarnak ezekkel a versekkel?” Korunk, 1978/7., 559–564.; Az ígéret művészete. Korunk, 1981/2., 107–110.; A könyv, amelynek nincs vége. A Hét, 1981. márc. 13.; Mitől csillog a csillag? Igaz Szó, 1981/8., 140–142.; „Mint a mókus fent a fán”. Korunk, 1981/9., 713–717.; Első osztály – első évfolyam. A Hét, 1982. jan. 29.; Hároméves: nagykorú. A Hét, 1982. ápr. 30.; Több ezer versből álló építmény. Korunk, 1982/6., 446–449.; Két hangverseny között – Beszélgetés Molnár Judittal. Utunk, 1983. jan. 7.; A forma mint híd a tudományok között. Korunk, 1985/4., 349–351.; Sziget a Szamoson. Előre, 1985. ápr. 7.; Spray-blokk. Előre, 1985. ápr. 21.; A gyapjú káprázata. Előre, 1985. máj. 4.; Kerekek a rohanó időben. Előre, 1985. máj. 5.;

Csengő boltajtó. Előre, 1985. máj. 12.; Lemezek között – Xilofon és művésze. Előre, 1985. máj. 17.; Ha megkérdeznék egy asszonyt. Előre, 1985. jún. 2.; Egyszerű porcelán.  Előre, 1985. jún. 16.; Csíkszeredai vázlatok – Ének az ünnepélyről, az alkotásról, a zenéről. Előre, 1985. aug. 11.; A munkám a szenvedélyem. Előre, 1985. aug. 23.; Erdővidéki vázlatok – 1. Uzonkai visszatérés. Előre, 1985. szept. 22.; Hallhatatlan, halhatatlan. Utunk, 1985. szept. 27.; Erdővidéki vázlatok – 2. Déli mennydörgés nyomában. Előre, 1985. szept. 29.; Dalos gyermekpedagógia. Művelődés, 1985/10., 8–10.; Erdővidéki vázlatok – 3. Ház a hatodon. Előre, 1985. okt. 6.; Erdővidéki vázlatok – 4. Pásztorok, pásztorok. Előre, 1985. okt. 13.; Erdővidéki vázlatok – 5. Települések és erdők. Előre, 1985. okt. 27.; Erdővidéki vázlatok – 6. Bibarcfalvi borvíz. Előre, 1985. nov. 3.; Szivárvány a vízben. Előre, 1985. nov. 7.; Az ősz hegedűi.  Előre, 1985. nov. 9.; A fény lépcsőfokai. Előre, 1985. nov. 10.; Miből lesz a cipő? Előre, 1985. dec. 5.; Jó ruhába’ járni, kelni… Előre, 1985. dec. 22.; Csak tél volt. Előre, 1985. dec. 31.; Fémgomb és filmkazetta. Előre, 1986. jan. 12.; Zengő fák erdeje. Előre, 1986. jan. 19.; Az Electrecord téli zenéi. Előre, 1986. jan. 21.; Zengő fák erdeje. Előre, 1986. febr. 2.; Gyár, új időben. Előre, 1986. márc. 7.; Föld, víz, tűz, levegő – 5-4-3-2-1. Előre, 1986. márc. 9.; Föld, víz, tűz, levegő – Műszerek között. Előre, 1986. márc. 16.; Tavaszi hangok. Előre, 1986. márc. 19.; Föld, víz, tűz, levegő – Céljuk a megelőzés. Előre, 1986. márc. 23.; Föld, víz, tűz, levegő – A föld, illetve a föld és lakói. Előre, 1986. ápr. 13.; Kötni mindenki tud. Előre, 1986. ápr. 20.; „Szerencsém volt, hogy lesérültem…” Előre, 1986. ápr. 25.; Hargita… Hargitábán. Előre, 1986. ápr. 27.; Élnünk kell a békéért. Előre, 1986. máj. 4.; Úszik a réz. Előre, 1986. jún. 8.; Bogaras fazekak. Előre, 1986. jún. 15.; A bútorgyár szekrényében és asztalán. Előre, 1986. jún. 22.; A Bátorító Szenvedély. Utunk, 1986. júl. 18.; Vörös zománc. Előre, 1986. júl. 27.; Tessék! Előre, 1986. júl. 31., „Összetévesztettem magam a parkkal?…” Előre, 1986. aug. 9.; A babát sem a gólya hozza. Előre, 1986. aug. 31.; Bolt, bolt, zenebót. Előre, 1986. szept. 19.; Dési vasutasok. Előre, 1986. szept. 21.; Ládahegyek, üvegek, hordók. Előre, 1986. okt. 17.; „Ne dolgozzanak nálam kevesebbet…” Előre, 1986. nov. 2.; Megállni, élni. Előre, 1986. nov. 19.; Őszi kert. Előre, 1986. nov. 27.; A hal végül zacskóba kerül. Előre, 1986. dec. 5.; Muzsikák és mesék. Előre, 1986. dec. 7.; A neve? Előzékenység! Előre, 1986. dec. 18.; Ajándékkal búcsúzó év. Előre, 1986. dec. 21.; 1. Hol szilveszterezünk? Előre, 1986. dec. 27.; 2. Egy pohár pezsgő. Előre, 1986. dec. 30.; 3. A tánc öröme. Előre, 1986. dec. 31.; Vallomás a költészetről. Utunk évkönyv, 1986., 38–41.; Egy ígéretes pástétom. Előre, 1987. jan. 3.; Hogyan lesz semmiből: valami? Előre, 1987. jan. 4.; „Szeretném elmondani”. Előre, 1987. jan. 29.; Tél végi parkok gondozói. Előre, 1987. febr. 27.; Folyók, madarak ígérete. Utunk, 1987. márc. 20.; Nyulak, rókák játszadoznak. Előre, 1987. márc. 29.; Az utca képe, az utca népe. Előre, 1987. ápr. 3.; Tavaszi hangok. Előre, 1987. ápr. 10.; Tavasz az üveg alatt. Előre, 1987. ápr. 14.; A fák túlélnek minket. Előre, 1987. ápr. 17.; Egy csomag gyufa. Előre, 1987. ápr. 26.; Telep a tóparton. Előre, 1987. ápr. 28.; Madarakról, két napon át. Előre, 1987. máj. 27.; „Nincs olyan, hogy kovácsolt vas!” Előre, 1987. jún. 21.; A jó üzlet. Előre, 1987. júl. 8.; Szárnyak, folyók. Előre, 1987. júl. 15.; Az ablakban kakastaréj. Előre, 1987. júl. 16.; Én elmentem a vásárba. Előre, 1987. júl. 26.; „Aranyfüst, eltűnő…” Előre, 1987. aug. 9.; Asszonyok, ünnep előtt. Előre, 1987. aug. 23.; Közegészségünk őrei között. Előre, 1987. szept. 2.; Varrni, fonni tudni kell. Előre, 1987. szept. 13.; A vár tövében – Megéneklünk, Románia Fesztivál. Előre, 1987. szept. 17.; Tavasztól őszig. Előre, 1987. szept. 20.; Málnásfürdő nyár végi fényben. Előre, 1987. szept. 30.; Fürdőforrások a kor színvonalán. Előre, 1987. okt. 15.; Nem kibúvó – bebúvó. Előre, 1987. okt. 16.; A kezdetek háza. Előre, 1987. nov. 1.; A tüzes lélegzet. Előre, 1987. dec. 31.; Miből van a hanglemez? Előre, 1988. jan. 10., 17.; A formák és a kiáltás. Korunk, 1988/2., 121–123.; A pedagógiai álom. Utunk, 1988. febr. 12.; Édességgel töltött kerámiatárgyak. Előre, 1988. febr. 26.; Három lemez krónikája. Előre, 1988. márc. 13.; Kendőkkel kezdődött. Előre, 1988. márc. 20., Rajzok, lila papíron. Előre, 1988. márc. 25.; Lámpanézőben. Előre, 1988. ápr. 3.; Egy csokor zene. Előre, 1988. ápr. 10.; Pávák és galambok. Előre, 1988. ápr. 17.; Tenyésztők tapasztalata. Előre, 1988. ápr. 24.; Bársonyfolyók, szövetzuhatagok. Előre, 1988. jún. . 12.; Hat hónapot adtak maguknak. Előre, 1988. jún. 16.; Rézhaj a kosárban. Előre, 1988. jún. 17.; Fehér száltól a színes fonalig. Előre, 1988. jún. 19.; Gombák a kirakatüvegen. Előre, 1988. jún. 23.; Sok-sok szabólegény. Előre, 1988. júl. 3.; Salontai tapasztalatok – Nagyon kell szeretni a földet. Előre, 1988. aug. 14., szept. 4.; Látvány és szenvedély. Utunk, 1988. aug. 19.; Hogyan lesz a textilgép. Előre, 1988. szept. 18.; Oktüberi mese. Dolgozó Nő, 1988/10., 16.; Neves szakintézet dimenziói. Előre, 1988. okt. 2.; Egykori és mai szőlőskertek. Előre, 1988. okt. 9.; Felkészülni a jövőre. Előre, 1988. nov. 6.; Az elvermelt tengerpart. Előre, 1988. nov. 13., dec. 11.; Emberek énekelnek. Előre, 1988. dec. 25.; Egy pici fiúcska hangja. Előre, 1989. jan. 3.; Megközelíteni a világszínvonalat. Előre, 1989. jan. 15.; Mindennapi újdonságok. Előre, 1989. febr. 15.; Száz év is kevés. Előre, 1989. máj. 14.; Legjobb szezon az ősz. Előre, 1989. máj. 28.; Háló a képernyőn. Előre, 1989. jún. 4.; Ahogy a székek állnak a moziban. Előre, 1989. jún. 11.; Nyolc méret. Előre, 1989. jún. 18.; Zongora – százával. Előre, 1989. júl. 15.; Egy csöppet sem érzelmi ügy. Előre, 1989. júl. 16.; Mindig újat, mindig másat. Előre, 1989. júl. 26.; A kosárfonó derűje. Előre, 1989. aug. 4.; Játékteremtők. Előre, 1989. aug. 11.; Virágzat, gyümölcs, levél… Előre, 1989. aug. 12.; Egy pálya zenitjén. Utunk, 1989. aug. 18.; Szakmaszeretet. Előre, 1989. szept. 6.; A nagylelkű restaurátor. Előre, 1989. szept. 9.; Étlap, fotókkal. Előre, 1989. szept. 12.; A harkálygép. Előre, 1989. szept. 20.; Mesterség a mellényzsebben. Előre, 1989. szept. 22.; Cumifoltok szakembere. Előre, 1989. szept. 24.; A rétessütő kemence. Előre, 1989. okt. 8.; A „rámás csizma” és a csizmadiák. Előre, 1989. okt. 10.; Öltések a feszes selymen. Előre, 1989. okt. 13.; Verssel átitatott látvány. Családi Tükör, 1990/3., 14–15.; Az első szabad könyvről. Családi Tükör, 1990/5., 12.; Legyen hová visszatérniük. Családi Tükör, 1990/6., 11.; Mestereim. Családi Tükör, 1990/8., 3.; Hárman beszélgetnek. Látó, 1990/8., 985.; Kedves Mester! Magyar Napló, 1990. aug. 2.; Megjegyzések Csíki Endre verséhez. Helikon, 1990. aug. 31.; Exkluzív interjú Szántay Jánossal. Családi Tükör, 1990/10., 11.; Milyen nálatok a karácsony? Családi Tükör, 1990/11–12., 7.; A saját szememmel láttam. Családi Tükör, 1990/11–12., 14–15.; Karácsony Párizsban. Családi Tükör, 1990/11–12., 30.; Ottlik Géza 1912–1990. Jelenkor, 1990/12.; Mit gondol, kedves Mester? – Selmeczi Györggyel beszélget Balla Zsófia. A Hét, 1990. márc. 21.; A megválaszolhatatlan. Korunk, 1991/4., 427–430.; Füstölgő történeteim. Látó, 1991/9., 1140–1145.; Vas István pillantása rajtunk. Helikon, 1992. febr. 28.; Találkozás – Marek Skorupski fényképeiről. Magyar Napló, 1992. aug. 21.; A világ nem racionális – Beszélgetés Székely Jánossal. Látó, 1992/10., 55–58.; Székely János: Az ember, azáltal, hogy ember, bűnös. Jelenkor, 1992/11., 880–884.; Száz sor magány. Helikon, 1992. dec. 4.; Napló, most. Magyar Napló, 1993. ápr. 2.; Vilenica ’93 avagy az írók és a karszti sonka. A Hét, 1993. nov. 26.; A fényes háló. Korunk, 1994/1., 85–86.; „És minden ige fölöttem lebeg”. Jelenkor, 1994/7–8., 630–632.; Egy csokor lírát – Réz Pálnak. A Hét, 1995. szept. 1.; Higgyen a szemének. Élet és Irodalom, 1996. febr. 16.; Lilion utca 88 – A költözködés vége. Élet és Irodalom, 1996. ápr. 19.; Lilion utca 88 – H mint Hittérító. Élet és Irodalom, 1996. máj. 17.; Lilion utca 88 – Vásár- és ünnepnap. Élet és Irodalom, 1996. jún. 14.; Lilion utca 88 – Vigyáz rám az. Élet és Irodalom, 1996. júl. 12.; Lilion utca 88 – Röpülni, mint a jókedv. Élet és Irodalom, 1996. aug. 9.; Lilion utca 88 – A kinti reggel. Élet és Irodalom, 1996. szept. 6.; Lilion utca 88 – Kihozom egálba. Élet és Irodalom, 1996. okt. 4.; Lilion utca 88 – Egykutya. Élet és Irodalom, 1996. nov. 1.; Lilion utca 88 – A költözködés. Élet és Irodalom, 1996. nov. 29.; A Mikulás szaga. Élet és Irodalom, 1996. dec. 20.; A zsidó kantin – A Satchen. Élet és Irodalom, 1997. jan. 24.; A zsidó kantin – Feyer bácsi. Élet és Irodalom, 1997. febr. 21.; A zsidó kantin – A könyvgyűjtő. Élet és Irodalom, 1997. márc. 21.; A zsidó kantin – A lelkek vigasztalója. Élet és Irodalom, 1997. ápr. 18.; A zsidó kantin – A csólent. Élet és Irodalom, 1997. máj. 16.; A zsidó kantin – Fejadag. Élet és Irodalom, 1997. jún. 13.; A zsidó kantin – A maga apja. Élet és Irodalom, 1997. júl. 11.; A zsidó kantin – A rokonok. Élet és Irodalom, 1997. aug. 8.; A párka – Szász János hetvenéves. Korunk, 1997/9., 90–91.; A zsidó kantin – Józsi. Élet és Irodalom, 1997. szept. 5.; A tudás anyja. Élet és Irodalom, 1997. okt. 3.; A zsidó kantin – Slusszpoén. Élet és Irodalom, 1997. okt. 31.; A zsidó kantin – A nagyapám háza. Élet és Irodalom, 1997. nov. 28.; A felavatás ünnepe. Élet és Irodalom, 1997. dec. 19.; Csegi Péter rajzai elé. Élet és Irodalom, 1998. márc. 6.; Üres csigaház. Élet és Irodalom, 1998. okt. 30.; A börtön szaga – Bodor Ádám válaszol Balla Zsófia kérdéseire. Jelenkor, 2000/2., 113–137., 2000/3., 233–252., 2000/4., 394–404.; A költészet használata. Élet és Irodalom, 2002. júl. 12.; Ajándék. Élet és Irodalom, 2002. okt. 25.; A forma etikája. Élet és Irodalom, 2003. márc. 7.; Köszöntés a tűzből. Élet és Irodalom, 2003. jún. 13.; Az ízlés homeopátiája. Élet és Irodalom, 2005. dec. 9.; Lengyel Balázs sírkövére. Élet és Irodalom, 2008. okt. 10.; A vers hazája. Székelyföld, 2015/7., 51–75.;

 

Idegen nyelven

 

Költőpárok: Balla Zsófia und Alfred Kolleritsch. Gedichte zweisprachig / Versek két nyelven (Bécs–Bp., 2007.);

 

Fordítás

 

Pascal Bentoiu: Meghatározható-e a zenei jelentés? Korunk, 1972/5., 685–688.; Nelly Sachs versei. Utunk, 1974. aug. 16.; Jean-Paul Sartre: Ilyen vagyok. Korunk, 1976/12., 314–923.; Miron Scorobete: Maradj és A tengeri közt a fény. Korunk, 1979/12., 925.; Cornel Udrea: Monológ és Végcél. Utunk, 1981. dec. 18.; Goethe: Az individuális jelentősége és Tűnődés. A Hét, 1982. márc. 26.; Miron Scorbete: Ballada. Utunk, 1986. aug. 1.; Aurel Stroe: Naplójegyzetek az Orestia I-hez (részletek). Korunk, 1987/5., 375–376.; Mircea Dinescu: Karácsony. Családi Tükör, 1990/11–12., 30.; Ștefan Augustin Doinaș versei. A Hét, 1992. ápr. 23.; Edvard Kocbek: A pálca. A Hét, 1993. nov. 26.;

 

Szerkesztés

 

Balla Károly: Elcserélt ünnep. Novellák, kisregények (bev. Szász János, sajtó alá rend. Balla Zsófia. Buk., 1985.); Himnusz a békéhez. Versek (vál. Balla Zsófia. Buk., 1986.); Csak a béke… (antológia magyar költők műveivel. vál. Balla Zsófia. Buk., 1989.);

 

Irodalom

 

Király László: Tejberizs és konyak az égen. Utunk, 1968/51.; uő: Apokrif ének. Utunk, 1972/5. – Szemlér Ferenc: B. Zs. verseskönyve. A Hét, 1972/1. – Szőcs István: „Aszalt lélek irhája”. Igaz Szó, 1972/3. – Markó Béla: B. Zs.: Vízláng. Igaz Szó, 1975/6. – Tamás Gáspár Miklós: B. Zs. költő. A Hét, 1977/15. – Egyed Péter: Költészet a szabadságról. Utunk, 1980/20. – Bogdán László: Az elkövetkező már földereng. Igaz Szó, 1980/7. – Gálffy Mózes: Balla Zsófia verszenéje. A Hét, 1980. aug. 15. – Kisgyörgy Réka: Vendégünk: Balla Zsófia. Romániai Magyar Szó, 1990. júl. 4. – Varga Lajos Márton: Budapest nekem a barátaimból van – Balla Zsófia városai. Népszabadság – Budapest melléklet, 1993. dec. 28.