Erdélyi Szépmíves Céh, rövidítve ESZC irodalmi könyvkiadó vállalkozás a két világháború között. 1924-ben létesült Kolozsváron mint hat erdélyi író "betéti társasága". Az alapítók, Kádár Imre, Kós Károly, Ligeti Ernő, Nyírő József, *Paál Árpád és Zágoni István, egy irodalompártoló polgár, Szántó Miklós *jelentős anyagi támogatásával teremtették elő az induláshoz szükséges összeget és bankkölcsönt, s 1925-ben *Gulácsy Irén regényével megindították a sorozatot. A könyvek száz amatőr előfizető számára luxuskiadásban, a vásárlóközönség részére olcsóbb, fűzött változatban *jelentek meg a *Keleti Újság 1924. márc. 29-i számában megfogalmazott alapelvek és felhívás szerint. Az első évben négy regényt (P. *Gulácsy Irén: Hamueső; Kós Károly: Varjúnemzetség; Ligeti Ernő: Föl a bakra; Makkai Sándor: Ördögszekér) és egy verskötetet (Kádár Imre: Bujdosó ének) adtak ki.
Az 1926-os helikoni alakuló gyűlésén az ~ tagjai bejelentették, hogy könyvkiadó vállalatukat átengedik a helikoni munkaközösségnek. A valóságban azonban az ESZC nem lett "a Helikon-íróknak és az egyes irodalombarátoknak a tulajdona", hanem megmaradt "független könyvkiadó betéti társaság"-nak (Kós Károly), amely vállalta a Helikon folyóiratának, az *Erdélyi Helikonnak a kiadását és az íróközösség marosvécsi találkozásain elhatározott irodalom- és művészetszervező akciókkal kapcsolatos teendők lebonyolítását. Azaz a Helikon "intézménye s egyszersmind olyan végrehajtó irodája, amely igyekszik megvalósítani a helikoni megbeszéléseken felmerült terveket és elhatározásokat" (Az Erdélyi Szépmíves Céh kalendáriuma az 1931-es esztendőre). A könyvkiadó vállalat élén helikoni írókból álló igazgatóság és felügyelő bizottság állott, s a betéti társaságnak a terv szerint tagja lett volna minden író, olyanformán, hogy betéti részvényértékét a céh kiadásában megjelenő művek honoráriumából vonták le. Később a levonások elmaradása miatt az írók felügyeleti joga kérdésessé vált. A ~ gyakorlati irányítása Kós Károly igazgató és Kovács László szerkesztőségi irodavezető kezében volt; a könyvek nyomdai előállítására még 1924-ben a kolozsvári Minerva nyomdai intézettel kötöttek szerződést, amely 1926 után is érvényben maradt, fenntartva és a fűzött sorozattal ki is szélesítve az előfizetéses rendszert.
Az ~ 1924 és 1944 között 14 sorozatban (évente 4-10 kötettel) összesen 166 művet *jelentetett meg, a legtöbbet (15 művet) 1928-ban, a legkevesebbet (4 művet) 1926-ban, az illető korszak szépirodalmi könyvtermésének 9,7%-át. A sorozatokon kívül is kiadott még 3 művet, 8 kalendáriumot és propagandakiadványt s az *Erdélyi Helikon emblémájával 9 művet, köztük a *Román Drámaírók Könyvtára öt kötetét. A szerzők közt a helikoni polgári humánum esztétikailag eléggé nyitott skáláján megtalálható a két világháború közötti időszak romániai magyar irodalmának számos *jelentős írója, költője: így Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Bartalis János, *Berde Mária, Dsida Jenő, Finta Zoltán, Gagyi László, Hunyady Sándor, Jékely Zoltán, Kádár Imre, Karácsony Benő, Kemény János, Kuncz Aladár, Ligeti Ernő, Makkai Sándor, Molter Károly, Nyírő József, Olosz Lajos, Szántó György, *Szemlér Ferenc, Szentimrei Jenő, *Tamási Áron, Tompa László, Reményik Sándor, akikhez fiatalon csatlakozik Asztalos István, Wass Albert. A többi műfaj (dráma, útirajz, esszé és tanulmány, műfordítás) elenyésző arányban szerepelt a kiadványok sorában. E kiadó- és szerkesztéspolitika művészi irányvonalával ellenkezett a határozott társadalmi elkötelezettséget hirdető, a *jelen vagy a közelmúlt társadalmi-politikai ellentmondásait leleplező erővel bemutató irodalom. Magán a Helikon írói közösségén belül is vitára adott alkalmat *Kacsó Sándor Vakvágányon, *Tamási Áron Címeresek, Szántó György Az ötszínű ember, *Berde Mária Szentségvivők c. regényének, *Balázs Ferenc A rög alatt c. önéletrajzi írásának, Bözödi György Székely bánja c. történelmi monográfiájának visszautasítása a kiadó lektorai részéről. Ez a kiadópolitika a Helikonon belüli bírálatok után újabb ellenzéket, majd elkülönülő írói-kiadói tömörülést (*Erdélyi Magyar Írói Rend) eredményezett, s kihívta baloldali írói körök elsősorban a *Korunk-szerkesztő *Gaál Gábor bírálatát.
Az ~ révén a 30-as évek derekától egyre nagyobb méretűvé vált a romániai magyar irodalmi könyvkiadás exportja. A budapesti Athenaeum könyvkiadóval 1928-ban kötött megállapodás egy darabig az összes, majd 1931-től csak egyes üzleti haszonnal kecsegtető művek másodkiadását vállalta, de 1933-tól a Géniusszal kötött szerződés s annak 1935-ben indított erdélyi sorozata, majd az új szerződő fél, a Révai könyvkiadó nagyarányú terjesztőpropagandája az ~ szerzőinek bizonyos anyagi sikert is *jelentett. Ez a Lantos Kálmán irányítása alatt álló könyvpropaganda azonban már nyíltan alárendelte az első években hangoztatott irodalom-szolgálatot az üzletnek: az olvasóközönség egyes rétegeinek romantikus "Erdély-nosztalgiá"-ját váltotta aprópénzre egy "halina-kötéses" sorozat, egyre kevésbé ízléses eszközökkel igyekezvén háttérbe szorítani a népi írók társadalmi problémákat felvető műveit. A "Lantos-konjunktúra" magát a helikoni irodalmat is megfertőzte: az írók egy részét konjunktúra-műfajok, anyagi sikert *jelentő, de alkotásuk útját fékező kiadások felé terelte. Az "erdélyi téma divata" az irodalom belső válságának jele volt, s nem véletlen, hogy ebben az időben válaszul Bözödi György Székely bánja c. munkájának visszautasítására újabb írói-kiadói tömörülés, az *Erdélyi Enciklopédia *jelentkezik, épp a fokozottabb társadalmi elkötelezettséget hirdető irodalom támogatására.
Az ~ hanyatlása még érezhetőbbé vált a kiadó működésének utolsó éveiben (1940-44), amikor a pesti kiadási lehetőségek már az eredeti erdélyi szerzők egy részét is csak alkalmi *jelenlévőkké tették. Ennek az időszaknak számottevő kiadói eredménye az évenként számban is csökkent kiadói termésben inkább a helikoni első nemzedéket átfogó válogatásban bemutató kötetek (Reményik, Tompa versei) s a legújabb nemzedék egyik-másik tehetséges képviselőjének (Asztalos István, Kiss Jenő, Jékely Zoltán, Gagyi László, Horváth István) megszólaltatása.
(D. Gy.)
E. Sz. C. Kv. 1927. Benedek Marcell: Az E. Sz. C. kiadványai. Századunk. Bp. 1927. 128-131. E. Sz. C. Emlékkönyv (1924-1934). Kv. 1934. *Gaál Gábor: Az E. Sz. C. tíz éve. *Korunk 1935/3; újraközölve Az *Erdélyi Helikon. A kiadó c. alatt Válogatott írások I. 1964. 557-61. Szentimrei Jenő: Halina. *Korunk 1939/1. Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma. Kv. 1942. 117-67. Kovács László: Két millió könyv. *Erdélyi Helikon 1944/2. Pomogáts Béla: Az E. Sz. C. két évtizede. Beszélgetés Kós Károllyal. *Korunk 1972/1. Murádin Jenő: Az E. Sz C. illusztrátorai és illusztrációi. Könyvtári *Szemle 1972/2. Dávid Gyula: A romániai magyar könyvkiadás első két évtizede. *Korunk 1978/12. A Helikon és az E. Sz. C. levelesládája (1924-1944). Sajtó alá rendezte és bevezette Marosi Ildikó, I-II. 1979.