Heltai Gáspár emlékezete Az erdélyi reformáció jeles író-prédikátoráról, a magyar próza és könyvnyomtatás XVI. századi úttörőjéről (1510 körül 1574) érdemlegesen először Beöthy Zsolt emlékezett meg A magyar szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban c. munkájában (Bp. 1886). Elsőként az erdélyi *Borbély István írt róla könyvet (Heltai Gáspár. Bp. 1907), majd rövidebb közleményekben is foglalkozott tevékenységével a *Keresztény Magvető hasábjain Kolozsvárt (1915, 1923). Időközben a későbbi Heltai-filológia alapjául szolgáló szövegkiadások is napvilágot láttak a budapesti Régi Magyar Költők Tára, ill. Régi Magyar Könyvtár sorozatban.
A két világháború között *Németh László és Kerecsényi Dezső a budapesti Protestáns Szemlében (1929) s ugyanott Waldapfel József az Irodalomtörténeti Közleményekben (1934, 1938) méltatja Heltai prózaírói munkásságát. Romániában főleg az irodalmi társaságok (EIT, KZST és a helikoni munkaközösség) ülésein értékelik érdemeit. Fiának, ifj. Heltai Gáspárnak háromnyelvű szótárát 1588-ból *Csűry Bálint rendezte sajtó alá (Kv. 1924), az apa fabuláiból Halhatatlan mesék címmel *Szentimrei Jenő adott ki válogatást korszerű átírásban (A *Magyar Nép Könyvtára, Kv. 1931). Előszava szerint "a ma élő erdélyi magyar írók Heltai Gáspárban egyik legnagyobb ősüket tisztelik. Ő volt a legelső, aki Erdélyben irodalmi életet akart teremteni és teremtett is."
Heltai szellemi öröksége az 1944 utáni romániai magyar irodalmi életben is eleven hagyományként van jelen, sőt ekkor kerül igazán az érdeklődés középpontjába. Műveiből válogatások készülnek: Heltai Gáspár válogatott munkái *Székely Erzsébet szerkesztésében és bevezetésével (Haladó Hagyományaink 1957); Heltai Gáspár válogatott művei *Bernád Ágoston bevezetésével és jegyzeteivel (Kv. 1979); Száz fabula, Krónika és egyéb írások *Molnár Szabolcs utószavával és jegyzeteivel (Magyar Klasszikusok 1980). Számos cikk, tanulmány is méltatja Heltai életművének irodalom- és *művelődéstörténeti jelentőségét. Prózájának nyelvi-stiláris jellegzetességeiről Szabédi László, Szabó T. Attila és Szász János, származásáról Binder Pál, könyvnyomtatói munkásságáról *Jakó Zsigmond és Gernot Nussbächer értekezett. Heltai halálának 400. évfordulója alkalmából a Kolozs Megyei Szocialista *Művelődési és Nevelési Bizottság, valamint a *Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa 1974. dec. 23-án emlékünnepséget rendezett az Egyetemi Könyvtár dísztermében. Az ünnepséget *Péterfi István akadémikus, az Államtanács alelnöke nyitotta meg, majd Ştefan Pascu akadémikus, a BabeşBolyai Egyetem rektora és *Szigeti József egyetemi tanár tartott előadást a nagy erdélyi humanistáról, a kolozsvári Nemzeti Színház és az *Állami Magyar Színház művészei pedig részleteket olvastak fel Heltai műveiből. Az *Utunk külön oldalon emlékezett meg az évfordulóról: Bajor Andor, Bálint Tibor, *Lászlóffy Aladár és Tamás Gáspár egy-egy cikkben, Király László versben idézte Heltai emberi és írói példáját. Ugyanakkor az *Igaz Szóban Nagy Pál, *A Hétben *Szigeti József, a *Művelődésben *Jakó Zsigmond, a Vörös Zászlóban Tóth István emlékezett meg az ünnepeltről.
(Má. J.)
Jancsó Elemér: Halhatatlan mesék. *Pásztortűz 1931/11. Szász János: Kincs. *Utunk 1954/17. Szabédi László: H. G. magyar nyelvtudásáról. *Utunk 1934/18; újraközölve Nyelv és irodalom. 1956. 3740. Szőcs István: Jegyzetek H. G. műveiről. *Korunk 1958/1. *Szigeti József: H. G. válogatott munkái. *Utunk 1958/18; uő: Az igazi H. *A Hét 1974/52. Samuil Goldenberg: Frămîntările sociale şi religioase la Cluj oglindite într-o scrisoare din 1571. Anuarul institutului de Istorie din Cluj 195859. 37173. *Jakó Zsigmond: Újabb adatok a kolozsvári Heltai-nyomda kezdeteihez. Magyar Könyvszemle, Bp. 1961. 6065.; uő: H. G. papírmalma. Magyar Könyvszemle, Bp. 1961. 29095.; uő: H. G. *Művelődés 1974/9. Szendrei Júlia: H. G. öröksége. *Korunk 1966/8. Szabó T. Attila: Hogyan lett H. G. kolozsvári halastó-birtokos? NyIrK 1970/2; újraközölve A szó és az ember. 1971. 50204. Gernot Nussbächer: Heltaiék papírmalma. *Utunk 1971/29. Binder Pál: H. G. nagyszebeni származása. *Utunk 1974/2; uő: H. G. születési helye és családja. NyIrK 1974/1; uő: H. G. magatartásmodellje. *A Hét 1981/29. Bajor Andor: Szenvedély és szórakozottság; Bálint Tibor: A kilencvenkilencedik fabula; *Lászlóffy Aladár: Öreg H. G.; Tamás Gáspár: Az el nem némult anyanyelv; Király László: A régi mesterek. Heltai. Vers. *Utunk 1974/52. Ştefan Pascu: Un umanist în epoca sa; Aurel Şorobeţea: H. G. în secolul reformei. Steaua 1974/12. Nagy Pál: H. G. *Igaz Szó 1975/1. Rohonyi Zoltán: Kevély ledér, lator perentel-vé, agebek. *Utunk 1980/49. *Molnár Szabolcs: Adalékok H. G. magatartásmodelljéhez. *A Hét 1981/29.
ÁVDolg: Ditrói Ágnes: Az első kolozsvári könyvnyomda és H. G. 1953. Antal Magdolna: A névszóképzés H. G. világi tárgyú műveiben. 1961. Kovács Erzsébet: Az igeképzők rendszere H. Hálójában és Dialógusában. 1968. Bazaráth Sándor: Tárgyas igeragozás használata H. G. műveiben. 1971. Domokos Gabriella: H. G. Háló című művének hangtani sajátosságai. 1975. Bartha László: H. G., a meseíró. 1978.