Kiáltó Szó 1. Kós Károly 1921-ben *Zágoni Istvánnal és *Paál Árpáddal közösen kiadott röpirata. Az "ifjú és naiv szellemi-munkás triumvirátus" ahogyan az együttest később Kós nevezi fellépésével megtörte az akkori magyar vezető körök hirdette passzivitást, elutasította a menekülésszerű repatriálást, és az új helyzetbe való reális beilleszkedés végett politikai cselekvésre szólította fel a Romániában kisebbségivé váló magyarságot. "Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk hát a munkára. Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája" hirdeti Kós Károly Kiáltó Szó Erdély, Bánság, Körösvidék és Máramaros magyarságához! c. manifesztumában.
A két társszerző a gyakorlati megvalósítások tervét dolgozta ki. *Zágoni István A magyarság útja c. alatt a nemzeti szervezkedés szabadságát hirdeti, s a románság 1918-as Gyulafehérvári Határozataira hivatkozva, *mint "a legdemokratikusabb alapokon összeállított népképviselet"-et fogalmazza meg az erdélyi magyarság önkormányzatát. Ehhez nemzeti katasztert sürget, kikötve, hogy e névsorba való felvételnél "az egyéni akarat és önrendelkezési jog dönt". A tervezet részletezi a területi autonómiák, a nyelvhasználat, a nemzeti vagyon, az oktatásügy, a rendfenntartás, a munka szabadsága, az egyházak autonómiája kérdéseit, *mindenben a többi erdélyi nemzettel való párhuzamosságot keresve.
A politikai aktivitás rendszere c. tanulmányában *Paál Árpád egy Magyar Nemzeti Szövetség politikai arculatát rajzolja meg, Románia parlamentjének polgári és szocialista pártjaival való együttműködésbe, egy demokratikus fejlődés világviszonylataiba illesztve a nemzeti kérdést.
A röpirat egy részét törölte a cenzúra, a kiadvány terjesztési engedélyt sem kapott, de mondandójával Kós Károly bejárta Kalotaszeg falvait, s 1921. június első vasárnapján Bánffyhunyadon a ~ szellemében 30 falu népe egybegyűlve megkezdte a kisebbségi önszervezést. A hármas röpirat forrása lett *mind a politikai, *mind az irodalmi *transzilvanizmus irányzatának.
A ~ betűhív újrakiadásban évjelzés nélkül Budapesten Csatári Dániel utószavával a Kapu Könyvek sorozatban másodszor is megjelent.
(B. E.)
Kós Károly: Kalotaszegi vállalkozás. *Korunk 1971/10. Kiáltó Szó. Kós Károly szövegét közli Erdélyi csillagok. *Romániai magyar írók antológiája Czine *Mihály szerkesztésében. Bp. 1988.
2. Társadalmi és világnézeti folyóirat Kolozsvárt. *Az Út mellékleteként, *Maksay Albert szerkesztésében 1927-ben indult; címe eleinte Kálvinista Világ. Havonta egyszer, 1928-tól 1944 szeptemberéig havonta kétszer jelent meg Nagy Géza és Tavaszy Sándor, később csak Tavaszy szerkesztésében. 1934-ben a felekezeties jelleggel szemben az egyetemesség hangsúlyozására választják a ~ címet. Ettől kezdve 1942-ig a szerkesztő mellett főmunkatárs *Bíró Sándor és *László Dezső.
A lap bölcseleti, szociológiai és történelmi tanulmányok mellett elmélkedéseket, irodalom- és művészetkritikát, valamint hírrovatot is tartalmazott. Első két évfolyamából kiemelkedő a Károli Gáspár- (1929/ 14-18), Bethlen Gábor- (1929/21-22) és Gusztáv Adolf- (1932/21-22) emlékszám, valamint egy Marx tanaival bírálólag foglalkozó szám (1933/3). Az állandó munkatársak: Bíró Mózes, Csűry Bálint, Gönczy Lajos, *Horváth Jenő, Imre Lajos, Járosi Andor, Kristóf György, *Makkai Sándor, Musnay László, Ravasz László, Vásárhelyi János. Történelmi közleményekkel szerepel Dávid György, Herepei János, Illyés Géza. Az 1934-ben átszervezett folyóirat súlypontos számokban foglalkozik a város és falu viszonyával (1934/2), az erdélyi sajtó felelősségével (1934/3), a nemzedéki kérdéssel (1934/6), az iskolával (1934/8-9), az erdélyi értelmiséggel (1934/12), a családi élettel (1935/1), az egyházak helyzetével (1935/6) s az egyetemi élettel (1935/7).
A munkatársak közé tartozik ebben a szakaszban Ady László, Buza László, Dávid Gyula, Debreczeni László, Farkas Jenő, Juhász István, Kemény János, László Ferenc, Makkai László, Pálffy Károly, Morvay Pál, Szőcs Endre, Tóth Zoltán. *Vita Zsigmond a magyar iparos *fiatalok szakoktatásáról, *Jancsó Elemér a Szekfű Gyula és Mályusz Elemér közt kerekedett vitáról ír; 1937-ben hozzászól a lap a *Makkai Sándor kiváltotta *nem lehet-vitához; *László Dezső ismerteti a magyarországi szociográfiai irodalmat (A *magyar nép új felfedezése. 1937/6); Pálffy Károly pedig a Gusti-féle román falukutató mozgalmat. *Bíró Sándor "Emlékezzünk a régiekről" címmel vezet rovatot.
A 40-es években a ~ cikket közöl a regösmozgalomról (1942/8), a magyar történelemtudomány feladatairól (1943/ 5), foglalkozik a dél-erdélyi magyarság helyzetével s a *székelység sorskérdéseivel; 1942-ben megünnepli Bethlen *Miklós születésének 300. évfordulóját.
A ~ 1934-ben A Kiáltó Szó Könyvei címmel kiadványsorozatot indított, ebben 1938-ig kilenc füzet jelent meg. Közülük három Karl Barth műve M. *Nagy Ottó és Pilder Mária fordításában. E sorozatban jelent meg *Jancsó Béla Egészségügyi tanácsadó c. füzete, valamint a nagysajói ref. egyházmegye szórványkataszterét is tartalmazó Szórványainkról c. kötet, többek között *Horváth Jenő és *Sass Kálmán tanulmányaival (1935).
(G. Gy.)
3. 1988-ban indult Kolozsvárt a Ceauşescu-féle diktatúrával szembehelyezkedett erdélyi magyar írók illegális lapjaként. Nyolc száma részint kezdetleges eszközökkel, írógépen készült, részint magyarországi rokonszenvezők segítségével nyomtatásban. A szerkesztők és munkatársak (*Balázs Sándor, Cseke Péter, Cs. Gyímesi Éva, Fábián Ernő, Jakabffy Tamás, Kántor Lajos, Mester Zsolt, Nagy György, Nagy Zoltán, Pillich László, Salat Levente, Szabó Barna, Szilágyi N. Sándor) álnéven vagy név nélkül szerepeltek. Megszólalt itt Tőkés István, Tőkés László, Sipos Gábor; közlik Czirják Árpád kolozsvári főesperes húsvéti prédikációjának egy részletét; *Fodor Sándor közvetítésével Jakab Antal katolikus megyéspüspöknek a Márton Áron-évforduló alkalmából betiltott beszédét; *Borbáth Károly hátrahagyott leleplező naplójegyzetét a szekuritáté módszereiről, valamint *Demeter János hagyatékából a Kisebbségi Statútum tervezetét. A román ellenállók részéről Doina Cornea és Marius Tabacu írása jelent meg a lapban, s *Balázs Sándor cikksorozatban elevenítette fel a két világháború közti ama román értelmiségiek emlékét, akik nemzetük felvirágzását nem a kisebbségek semmibevevésével képzelték el.
Az első szám Beköszöntő címmel felvázolta a köréje tömörültek politikai programját: "Kiáltó szavunk szól a romániai létező szocializmusból kiábrándult baloldali vagy egyenesen kommunista magyarjainkhoz ugyanúgy, *mint a polgári liberalizmus híveihez, a szociáldemokratákhoz, kereszténydemokratákhoz, a más politikai eszméket vallókhoz vagy azokhoz, akik megcsömöröltek *mindenféle politikától, katolikusokhoz, reformátusokhoz, unitáriusokhoz, bármilyen hitűekhez, a magukat magyarnak valló zsidókhoz, a vallásfelekezeteken kívül állókhoz vagy akár az ateistákhoz, *mindenféle világnézetűekhez, munkásokhoz, földművelőkhöz, értelmiségiekhez, egyszóval *mindenkihez. Együttműködésre, közös fellépésre szólítunk fel *minden tisztességes erdélyi magyart."
A Beköszöntő a homogenizálás sovén jelszavával szemben reális nemzetiségi célkitűzéssé teszi: "Szövetséget kötni *minden román demokratával, felvilágosítani és rádöbbenteni az igazságra az irányunkban félrevezetett többségi tömegeket, következetesen elítélni és leleplezni a román nacionalizmust…" Majd leszögezi: "Délibábot kerget, aki azt gondolja: valamilyen nemzetközi szervezet akár az ENSZ, akár a Varsói Szerződés lesepri trónjáról a világ egyetlen jogaros köztársasági elnökét, aki buldózerrel akarja megoldani a nemzetiségi kérdést. A romániai katasztrofális állapotokon s ezen belül a *mi kétségbeejtő életkörülményeinken egyedül csak az ebben az országban élő népek összehangolt erőfeszítése képes gyökeresen változtatni. Ehhez kéri a felhívás a bátorító, megértő külső támogatást, függetlenül attól, melyik égtájról jön."
A budapesti Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron-emlékéremmel jutalmazta az illegális ~ folyóiratot.
(Ba. S.)
Balázs Sándor: Kiáltó Szó. *Korunk 1990/1. Ugyanitt a Beköszöntő teljes szövege.