naptár évszázadok óta a legnépszerűbb könyv, eredetileg csízió néven verses formában, majd mint kalendárium az év napjait tartalmazó kiadvány, hasznos tudnivalókkal, vásárok jegyzékével, nevelő és szórakoztató olvasmányokkal. Az első magyar naptárt az erdélyi származású Benczédi Székely István *tette közzé Krakkóban 1538 körül. Mintájára készült az ifjabb Heltai Gáspár szerkesztette 1592-es kolozsvári magyar kalendárium, amely további hasonló kiadványok alapjául szolgált. Az 1919-es államfordulatot követőleg Monoki István könyvészeti számbavétele szerint a kisebbségi élet 22 éves első szakasza alatt 1940-ig Romániában a ~ fogalmába tartozó kiadványtípusban 213 almanach, évkönyv, kalendárium, könyvnaptár, zsebnaptár, reklámnaptár, gyermeknaptár, dalosnaptár, képesnaptár, családi naptár *jelent meg magyarul.
A korábbi évtizedekben megjelent sorozatos ~ak mellett, mint amilyen az 1920-ban ötvenedik évébe lépő Az *Ellenzék naptára, megjelenik *Nagyváradon a fiatal Ferenczy György szerkesztésében az Erdélyi írók almanachja, elindul *Gyallay Domokos *Magyar Nép c. lapjának Erdélyi magyar naptár c. kiadványa (1921-43). *Benedek Elek Az én naptáram címmel Baróton nyomott kalendáriuma pedig a Magyarországról hazatérő író népszerűségének új forrása lesz, nem hiába fogadták "Éljen a naptárszerkesztő!" kiáltással gyűléseken. A kisebbségi élet új szükségletei szerint a naptár a szépirodalommal és publicisztikával ötvöződik, s *Szenczei László, Fáskerti Tibor, Finta Zoltán, Kacsó Sándor, Kiss Béla, Krón Ernő, Nikodémusz Károly, *Pogány Marcell neve tűnik fel a naptárszerkesztők hosszú névsorában. A marosvásárhelyi Árkossy Jenő és *Gergely Ferenc adja ki a Magyarok naptárát, *Tárcza Bertalan jegyzi a Magyar dalos naptár évfolyamait.
A kisebbségi élet körülményei között szinte évről évre bővülnek a különféle naptárkategóriák: tájegységek, felekezetek, mezőgazdasági, ipari és szövetkezeti érdekeltségek, politikai irányzatok, korosztályok szerint, s napi- és hetilapok is vállalkoznak arra, hogy évente könyvnaptárakkal kedveskedjenek olvasóiknak.
Egyes vidékek külön szükségletei szerint *jelenik meg Kovásznán *Beder Sándor és *Havadtőy Sándor szerkesztésében az Erdélyi Kincses Kalendárium, s itt készül egy humoros reklámnaptár is (1924). Kézdivásárhelyen Székely naptár, Bukarestben Magyar vicces naptár (1938), Brassóban Csángó naptár születik, van Temesvárt Bánsági kalendárium, Marosvásárhelyen Nagy Samu nyomdász szerkesztette Képes Székely Naptár (1938-40). Szilágy sem marad le, Szilágysomlyón *jelentkezik a Szilágysági Református Naptár. Hasonló a Nagykárolyban kiadott Bereczky József-féle ugyancsak protestáns ~. Minden történelmi egyház gondoskodik naptárról katolikus, evangélikus, református, unitárius hívei számára; megjelenik magyar nyelvű zsidó naptár is.
Készülnek ~ak különböző társadalmi kategóriák számára is: Kolozsvárt a Minerva 1921-35 között rendszeresen *jelentkezik az Erdélyi Gazdák Zsebnaptárával, a Concordia 1933-ban Iparos naptárral keresi fel olvasóit, *Nagyvárad pedig Iparos és gazda naptár kiadásával. Elterjedtségével és folyamatosságával tűnik ki a Nagyenyeden szerkesztett Hangya-szövetkezeti naptár (1923-40). A politikai naptárkategóriában feltűnik szerkesztőként, ill. kiadóként *Hoffer Géza és *Jordáky Lajos neve a hol Bukarestben, hol Kolozsvárt készült Munkás naptár (1935-40) élén. Létezik kimondottan gyermeknaptár, családi naptár (az 1925-re Ferenczy György által szerkesztett Erdélyi magyar családok képes naptára), s Aradon születik meg *Lendvay Ferenc szerkesztésében A jó háziasszony naptára (1937).
Könyvnaptáraival *jelentkezik az *Ellenzék mellett több más napilap is: a *Brassói Lapok (1926-28 között a Magyar Gazda Naptárát is kiadja), a Keleti Újság, a Magyar Újság, a *Nagyváradi Napló, sőt a szórványmagyarságban a Medgyesi Lapok és Lugoson a Krassó-Szörényi Lapok is biztosít olvasóinak külön naptárt. A legátfogóbb naptártípusok azonban a nagyszebeni Erdélyrészi magyar naptár 1919-es megjelenésétől a hagyományos tordai Erdélyi kalendáriumig az egész erdélyi magyarságnak szánt kiadványok, képes családi naptárak és almanachok.
Az 1940-44 közötti időszakban Dél-Erdélyben, a könyvkiadás és a sajtó lebénulása következtében megnövekszik a naptárak közösségmegtartó szerepe. *Vita Zsigmond és Györffi Dénes bibliográfiáiból a Hangya Naptár, a Gazda Naptár, a Református Naptár, a Katolikus Naptár, ill. Népnaptár, az Evangélikus Élet Naptára szinte folyamatos megjelenésére vonatkozólag vannak adataink. De megjelenik a Magyar Néplap Kincses Naptára (1942), a nagyenyedi Diáknaptár (1943/44), a Katolikus Nők Zsebnaptára (1943, 1945) is.
A naptár, ha nem is olyan bőséggel és sokféleségben, de *jelen van az 1944-et követő években is, az anyanyelv és nemzeti azonosságtudat, *művelődés és társadalmi felelősség első számú védelmezőjeként. Már 1945-re adja ki a *Józsa Béla Athenaeum a Munkások és földművesek naptárát, benne Ady, Illyés Gyula, József Attila, *Korvin Sándor verseivel, Kovács Katona Jenő, Nagy István, *Szenczei László prózai írásaival. A nagy példányszámú Erdélyi gazda naptára 1947-ig tartja magát, egészen az *EMGE hatósági feloszlatásáig… Folytatódik a Székely naptár is egy időre, új sorozatát Kiss Árpád *jelenteti meg Sepsiszentgyörgyön (1946-48), mintaszerűen iktatva a klasszikus magyar irodalom örökké népszerű anyaga mellé Asztalos István, Bözödi György, Dsida Jenő, Tamási Áron, Tompa László, Nagy István írásait. Megjelennek felekezeti (katolikus és protestáns) naptárak is. Bár a magyar intézmények fokozatos felszámolása a naptárkiadást választékban igen leszűkíti, a hiányok pótlásaként naptárt *jelentet meg a Falvak Dolgozó Népe, az MNSZ, az *Előre c. napilap. Naptár és tematikus irodalmi *antológia is egyszerre az *Utunk Évkönyv ek sorozata (1968-90), amelynek köteteiben évente felvonulnak egy széles olvasótábor számára a magyar és román szépirodalom és publicisztika jelesei. 1969-től kezdve a Székelyföldön új *jelentőségre jut a Hargita kalendárium. A naptárváltozatok ez időszaki általános bibliográfiája még hiányzik.
A diktatúra bukását követő új időszakban újraélednek a különféle naptárkategóriák. A városalapító Szent László király emlékére *Nagyváradon kiadott Sanctus Ladislaus rex kalendárium (Nv. 1992) szerkesztője *Indig Ottó és Mihálka Balázs.
Naptárakat *jelentetnek meg sorozatosan központi és helyi lapok (Romániai Magyar Szó, Hargita, Udvarhelyi Híradó, Népújság, Nagykároly és Vidéke, Bihari Napló), a történelmi egyházak (a római katolikus egyház kiadója, a Gloria, az Erdélyi és Királyhágómelléki Református Egyházkerület), a romániai magyar nyelvű Baptista Felekezet Szeretet naptára címmel *Nagyváradon. 1994 óta folyamatosan megjelenteti Diákévkönyvét a kolozsvári Tinivár Kiadó, s évről évre felkeresi olvasóit a Nagykendi Kalendárium (az Első 1994-ben). Itt említendő meg az Első Nagygalambfalvi Kalendárium (1992).
"Az emberiség kultúrtörténetéhez kétségtelenül hozzátartozik a naptárak története. Kultúráinknak a korát, egy-egy történelmi vagy tudományos eseménynek, születéseknek és haláloknak az időpontját mind, mind az időszámítás segítségével határozhatjuk meg" szögezi le a *TETT egy írója, s ez kisebbségi időszakaink számbavételére is áll. Erdélyi magyar naptárkultúránkat már csak ezért is be kell iktatnunk irodalomtörténetünkbe.
Oláh József: Naptártörténet. *TETT 1981/4. Bogdán László: Milyen a jó (Hargita) kalendárium? *Utunk 1984/5.
(B. E.)