Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

könyvgrafika a képzőművészet, közelebbről a *grafika ama ága, amelynek feladata, hogy a könyvet hangsúlyozottan *grafikai látásmódra törekedve változatos eszközökkel, tartalmával egybehangolt esztétikus külsővel közelebb hozza az olvasóközönséghez. Fő eszközei: a könyvborító és az *illusztráció, valamint a kötésterv és a belső tagolás, járulékos elemként az *ex libris. Attól függően, hogy az adott könyv milyen tartalommal, az olvasóközönség melyik (életkorban vagy társadalmi kötöttségében meghatározott) rétegéhez szól, a ~nak különböző sajátos elvárásokat kell kielégítenie.

Az igazi *illusztráció nem az esemény ábrázolására törekszik, hanem a szöveg látvánnyá fordítására, az érzés, súly, mozgás, irány jelzésére finoman differenciált vonal- és foltjátékok által. Az erre való törekvés az expresszionizmussal, ill. szecesszióval indul Európa-szerte, így nálunk is Kós Károly, Demian Tassy, Tóth István, Ruzicskay György fellépésével.

A romániai magyar könyvkiadás két világháború közti korszakában a ~i törekvésekről csak szűk keretek között beszélhetünk. A könyvek túlnyomó többségének kiadói (sokszor maguk a szerzők) ritkán vállalhatták könyveik kivételesebb *grafikai kiállítását, s legtöbbször megelégedtek a nyomdában összeállított egyszerű betűs címlappal, azon alkalmazott szerény dísszel. Igényességével ebben a tekintetben a kolozsvári Minerva és a nagyváradi Sonnenfeld nyomdát emelhetjük ki. Önálló ~i programja csak az Erdélyi Szépmíves Céhnek volt, amelynek az amatőrök számára készített sorozatát éppúgy, mint a nagyközönség számára megjelentetett, szerényebb kiállítású köteteit a könyvmívesség minden ágában szuverén egyéniségként jelentkező Kós Károly alakította ki. A 30-as évek közepéig, amíg arra anyagi lehetőség volt, a címlap mellett belső rajzokkal is igyekeztek a műveket minél vonzóbbá tenni. A kötetek legnagyobb részét Kós Károly (27 művet) és *Bánffy Miklós (15 művet) illusztrálta; 4-4 kötet jelent meg *Gy. Szabó Béla és *Vásárhelyi Z. Emil *illusztrációival. Egy-egy kötetet illusztrált Buday György, Demian Tassy, Guncser Nándor, Jeney Lajos, Kolozsvári Sándor, Litteczkyné Krausz Ilonka, Molnár Róza, *Szolnay Sándor és Widmann Walter is.

Már a 20-as évek elején történt kísérlet arra, hogy az írók-költők mellett a ~ művelőit is felvonultassák. A Tizenegyek *Antológiája, melynek címlapját Kós Károly tervezte, Dévai Margot, Jeddy Sándor, Lengyel Sándor, Nagy Benő, *Pap Domokos, Szakáts Lajos, *Szopos Sándor és Tóth István *illusztrációit is közölte, az Új Arcvonal c. *antológia pedig lehetőséget nyújtott *Debreczeni László jelentkezésére. Később a *Barabás Miklós Céh természetszerűen a romániai magyar *grafika képviselőit is soraiba fogadta, s kiállításain nemkülönben lapok, folyóiratok hasábjain reprodukcióként számos irodalmi ábrázolás nyilvánosságát biztosította.

A grafikusok önálló kötetei közül felsorolhatjuk Tóth István Tíz eredeti linóleummetszet (1921) és Erdélyi színfoltok (1924), Kós Károly Átila királról ének (1923), Kóra-Korber Nándor Pán-Optikum (1923), *Diósy Antal Ecce Homó (1924), *Pap Domokos Tíz eredeti kőrajz (1925), *Hankó János A régi Kolozsvár (1926), *Debreczeni László Erdélyi református templomok és tornyok (1929), *Gy. Szabó Béla Liber miserorum (1935) és Barangolókönyv (1939), Gárdos G. Dezső Nagyvárad tükre (1936), *Incze János Hétköznapok (1938) c. albumát. Kívülük Ruzicskay György, Mikes Ödön és *Reschner Gyula nevét kell még megemlítenünk. E szerzők számos irodalmi műhöz készült *illusztrációja jelent meg az *Erdélyi Helikon, *Pásztortűz, *Magyar Nép és más lapok hasábjain.

Képzőművészeti anyagot a két világháború közt számos romániai magyar folyóirat, sőt néhány napilap is közölt, a ~ szempontjából viszont avantgardista irányzatosságával leginkább a *Periszkop emelkedik ki; a benne jelentkezők (Kara Mihály, Kóra-Korber Nándor, Mund Hugó, Schiller Géza, Szántó György) bánsági magyar könyvek grafikusaiként is számon tartottak. A folyóirat "mélyről fakadó modernsége" (Móricz Miklós) a romániai képzőművészeten belül is újító jelentőségű. 1944 után a kiadók főként az *Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó és az Ifjúsági Könyvkiadó már az 50-es évek elejétől törekszenek kiadványaik külsejének szebbé tételére, s később a kötelékükben alkalmazott grafikusművészek a ~ minőségéhez, egy-egy kiadó sajátos *grafikai profiljának kialakításához is nagyban hozzájárultak. A több kiadó műszaki szerkesztőjeként dolgozó *Tóth Samu már előzetesen, a Méhkas és a *Józsa Béla Athenaeum kiadványainál érvényesítette ~i elképzeléseit, s annak fellendítésére sikerült megnyernie az akkori hazai magyar képzőművészet olyan jeleseit, mint Abodi Nagy Béla, Andrásy Zoltán, Bene József, Erdős I. Pál, Ferenczy Júlia, *Incze János, Kádár Tibor, Nagy Imre, *Gy. Szabó Béla, Szőnyi István, A. *Tollas Júlia és mások, akiknek címlaprajzaival, *illusztrációival számos erdélyi magyar könyvben találkozhatott az olvasó. Az ő műhelyében indult és fejlődött Deák Ferenc, a Kriterion Könyvkiadó későbbi grafikusa, akinek nevéhez egy határozott koncepciójú és kiemelkedő művészi színvonalú ~ fűződik. Ennek foglalata a Rajz és betű c. "műhelyvallomása" (1988), de ennek kifejeződése a Kriterion minden más romániai kiadóétól megkülönböztethető *grafikai arcéle is. Munkássága során neki sikerült a ~ feladatai köré felsorakoztatnia a romániai magyar képzőművészek újabb nemzedékeit (a középnemzedékből Árkossy István, Baász Imre, Bardócz Lajos, Bencsik János, Cseh Gusztáv, Feszt László, Haller József, Kopacz Mária, Nagy Pál, Paulovics László, Plugor Sándor, Pusztai Péter, Soó Zöld Margit, Surány Erzsébet, Tóth László, Turós László, Unipan Helga, a *fiatalok közül Ambrus Imre, Domokos Péter, ifjabb Feszt László, Kádár F. Tibor, Molnár Dénes, Finta Edit, Kiss Ágnes, Sipos László, Nagy Géza, Hervay Katalin, Szilágyi V. Zoltán, Kalab Ferenc, G. Hadai Klára, Venczel János, Starmüller Katalin neve említendő).

A Kriterionnál vagy más kiadóknál szerepet játszott magyar könyvekkel kapcsolatos ~i feladatokat old meg Damó István, Tamás Klára, Szathmári Sándor is, valamint az Ifjúsági (később Dacia) Könyvkiadó műszaki szerkesztője, Hlavathy Lajos.

A 80-as évek végére lehanyatlott a ~ művészete, részben a grafikusművészek jelentős részének kivándorlása, részben a technikai lehetőségek beszűkülése következtében. Az évtized végével beköszöntő időszak nehézségei közepette is született néhány könyvgrafikai teljesítmény: Deák Ferenc *illusztráció-sorozata *Veress Zoltán Vidám verses mesék (1991) c. kötetéhez, vagy a Szépirodalmi Könyvkiadóval közös kiadásban Budapesten nyomott Kós Károly-kötet (Életrajz, 1991) a szerző rajzaival. Jelképezi a változásokat Baász Imre új *Korunk-borítója (1991), majd a Deák Ferenc tervezte újabb *Korunk-címlap (1992) s az ugyancsak tőle származó Látó- és Művelődés-címlap is. Nemzetközi sikert ért el a Kriterion Könyvkiadó egy 12 kötetes művészi sorozattal, melyben a bukaresti Művészeti Akadémia végzős román és magyar hallgatói Szárhegyen gyártott papiroson illusztrálták többek közt Michelangelo, Shakespeare szonettjeit, Ady 11 költeményét, Eminescu Ódájának fordításait, francia, ukrán, török és más irodalmak válogatott anyagát.

(D. Gy.)

Reményik Sándor: Tóth István Petőfi-illusztrációi. *Pásztortűz 1922/37. Nyírő József: Akinek őstehetség minden kezevonása. Kós Károlyról. *Pásztortűz 1923/21. Gulyás Károly: Képek az *illusztráció múltjából. *Pásztortűz 1924/18. Kós Károly: Erdélyi *grafika erdélyi grafikusok. *Erdélyi Helikon 1929/5; K: Az 1933. év egyik legszebb magyar könyve. uo. 1934/2. Tessitori Nóra: Debreczeni Lászlóról, a *vándor erdélyi grafikusról. *Pásztortűz 1930/1. Méhes György: Egy elhallgatott műfaj: a könyvillusztráció. *Utunk 1957/43. Deák Tamás. A szép könyv dicsérete. *Igaz Szó 1959/4; uő. Könyveink művésze. Deák Ferencről. *Igaz Szó 1972/11. G. Zs. [Gálfalvi Zsolt]: A hangulatteremtés ereje. *Igaz Szó 1964/3. Fodor Sándor: Fekete-fehér. Deák Ferenc könyvgrafikáiról. *Igaz Szó 1965/6. Jánosházy György: Incze János igaza. Egy üdvös vita margójára. *Korunk 1968/7. Murádin Jenő: Az ESZC illusztrátorai és *illusztrációi. Könyvtári *Szemle 1972/2. Benkő Samu: Délelőtti beszélgetés Kós Károllyal *grafikáról, könyvművészetről. *Igaz Szó 1972/11.

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük